Vadóc szemével a Világ

C i p r u s

Avagy 0 méterről 1952 méterre és 25 fokból a hóesésbe 2 óra alatt

2016. november 26. - Dora Dora

Idén márciusban – tehát jóval szezon előtt – lecsaptam a Wizz Air akciójára, mely Ciprus szigetére kínált olcsó repjegyeket. Még az utazás előtt többen is kérdezték, hogy nem lesznek-e ott migránsok? Nem veszélyes? Hát igen, a média ereje.. mondanom sem kell, hogy semmiféle bevándorló áradat nem várt minket a szigeten, sőt. Mind a helyi "görög" ciprusiak, mind a török ciprusiak nagyon kedvesek voltak.

Egyébként a Wizz Air újdonsült járatával utaztunk, ugyanis 2016-ban kezdtek el járni a magyar fapados légitársaság gépei Ciprusra, Larnaka repterére.

Ciprusi helyzetkép

Ciprus földrajzilag elég távol esik az európai kontinenstől, a Földközi-tengeren, Kis-Ázsiától (Törökország) délre fekszik, viszonylag közel a szír partokhoz. S bár természetföldrajzilag a Közel-Kelethez tartozik, geopolitikailag európai államnak vallja magát, s 2004 óta hivatalosan az Európai Unió tagja (kis hazánkkal együtt csatlakoztak). Az egykori oszmán, majd angol megszállás nyomai ma is láthatóak a szigeten (pl. katonai létesítményekkel is találkozhatunk, ezeket megközelíteni tilos, szögesdrót kerítés veszi őket körbe). Ciprus 1960-ban vált önálló, független országgá, ekkor szabadult fel a brit uralom alól. 

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete Szicília és Szardínia után, közel 9 200 négyzetkilométeres területén (melyből 3 ezer km2-t Észak-Ciprus foglal el) 1 millió 200 ezer ember osztozik  (2016-os adtok. Forrás: The Word Factbook, CIA). A szigetország legnagyobb városai Nicosia, Paphos, Limassol, és Larnaka. Érdekessége, hogy a településeknek több nevük is van, ha az ember az autópályán halad, illetve a térképet/GPS-t nézi, bizony más-más elnevezéseket lát. Limassol, teszem azt, a legtöbb közúti táblán Lemesos néven van kiírva, így aztán nem árt előre tájékozódni, hogy melyik név melyik települést jelöli. Aki pedig a török területre utazik, névanyagból készüljön fel, mert minden ember lakta helynek van török és görög neve is.

A sziget területének jelentős része hegység, a tengerparttól a sziget belseje felé haladva elég hamar – a  tengerszint feletti magasság emelkedésével – csökken a hőmérséklet. A Tróodosz-hegység és egyben Ciprus legmagasabb pontja az Ólimbosz vagy Olimposz, 1952 méter magas. Míg a parton 25-30 fok van, addig itt akár 10-15 fok is lehet. Mivel Ciprus nem nagy, kocsival 3, maximum 4 óra alatt átszelhető.

Ma Ciprus nem egységes ország, ugyanis az északi területek gyakorlatilag török megszállás alatt vannak, a fővárosa  – Nicosia – is ketté van osztva. Az északi rész – Lefkosa – már az úgynevezett Észak-Ciprus területére esik, melyet egyedül Törökország ismer el önálló államként (1983-ban deklarálta, mint Észak-Ciprusi Török Köztársaság). Ez persze a gazdasági fejlettségen is meglátszik, ugyanis Ciprus északi része látványosan le van maradva a déli területekhez képest. Érdekesség, hogy bár hivatalosan a török uralta részek nem tartoznak az Unióhoz, a török ciprusi lakosok is legálisan férhetnek hozzá a minden EU polgárát megillető jogokhoz (Forrás: The Word Factbook, CIA).

2014 februárjában tárgyalások kezdődtek a kettészakadt ország egyesítésére, ezt azonban az újabb észak-ciprusi török elnök megválasztásával októberben  felfüggesztették (Forrás: The Word Factbook). A legújabb hírek szerint (2016. november 7.) a szigetország nagyon közel áll hozzá, hogy északi és déli része ismét politikailag összefüggő területet alkosson, melyre mindkét fél lakossága áhítozik . A nemrégiben Svájcban tartott ENSZ közgyűlésen megjelenő Nicos Anastasiades görög és  Mustafa Akinci török elnök közötti tárgyalásokat sürgettek (http://www.euronews.com/2016/11/07/deal-to-reunite-cyprus-within-reach-un-chief-ban-says).

eszak-ciprus-terkep.jpg

 Ciprus politikai térképe

Forrás: "http://www.nationsonline.org/maps/cyprus_map.jpg"

Ciprus állam hivatalos statisztikája szerint 2014-ben a lakosság 10%-a török ciprusi, 90%-uk pedig a kormány által felügyelt terület lakója (tehát a demarkációs vonaltól délre eső, "görög" országrészen él). A rendelkezésre adatok szerint 2011-ben a lakosság 90%-a ortodox vallású, 3%-uk római katolikus és közel 2%-uk pedig muzulmán hitű. Ezek az adatok azonban csak a "déli" területeket reprezentálják. A legutóbbi, egész Ciprusra vonatkozó adatok szerint - melyek 1960-ból származnak - a teljes lakosság háromnegyede ortodox, illetve egyötöde muszlim vallású.

Forrás: http://www.mof.gov.cy/mof/cystat/statistics.nsf/populationcondition_21main_en/populationcondition_21main_en?OpenForm&sub=1&sel=1

Repülőjegy és szállás

Fejenként 22 ezer forintba került a repülőjegy (ez még márciusban is akciósnak számít), csomagdíj nélkül. A Wizz Airnek már egy ideje új csomagszabályzata van, ezért igencsak át kellett gondolnunk, hogy mit viszünk, mivel nem sok minden fér el az ingyenesen felvihető méretű poggyászba. A szállásunkat az Airbnb-n foglaltam, ami nagyon olcsó volt, 45 ezer ft (2 főre). Bár ez igencsak kedvező ár, még egyszer nem vennék ki ilyen szobát, ugyanis az ablak egy aknára nézett, gyakorlatilag sötét volt, viszont nagyon tiszta, felújított, városközponti fekvéssel, illetve a tengerpart is 5 perc gyalog. A tulaj nagyon kedves és készséges volt, autóval plusz díj felszámítása nélkül hozott és vitt minket a repülőtérre/repülőtérről, még egy üveg bort is kaptunk, mint üdvözlő ital.  

Larnaka belvárosa a repülőtértől 10-15 perc távolságra található autóbusszal és kocsival egyaránt. Érdemes autót bérelni, minimum 2 napra, de aki a teljes itt tartózkodása alatt szeretne 4 keréken közlekedni, legpraktiukussab, és kényelmesebb a reptéren bérelni. Egy érdekesség: Cipruson baloldali közlekedés van, azaz az autók jobb kormányosak. Erre érdemes lélekben felkészülni. 

 Első benyomások

Megérkezésünk első napján, illetve a  rákövetkező további 2 napon csodálatos idő volt, sütött a nap, délben a hőmérséklet elérte a 28 fokot! A tenger kéken csillogott, a horizonton összeért a nefelejcskék éggel, fantasztikus reggelit költöttünk el  egy part menti kávézó teraszán.  Aki  szereti a török kávét, annak a ciprusi változat is ízleni fog, ugyanis gyakorlatilag a kettő ugyan az: erős íz, sok zaccal az alján. Reggeli gyanánt egy helyi specialitást próbáltunk ki, már nem emlékszem a nevére, de valami édes túrókrém-szerűséggel töltött tészta volt. Az ára nem volt vészes,  a pincér néni nagyon kedves volt. Cipruson egyébként euró a hivatalos fizetőeszköz, az éttermi árak nagyjából másfélszerese  az itthoniakénak, az élelmiszerüzletben ennél talán kisebb a különbség - ahol egyébként remek kimért fehér - feta jellegű - sajtokat és olíva bogyót kapni (igen sokféle változatban). 

Ami minket nagyon meglepett, hogy ez az ország az autósok paradicsoma, szerintem senki nem fekszik le úgy aludni, hogy nem repesztett minimum napi  10 km-t. Nem túl kellemes este sétálva attól félni, hogy mikor ütnek el, ráadásul a zaj is elég nagy. Nagyon furcsállottam, hogy szinte egy kerékpárost sem láttam, holott az éghajlat enyhe, a parti menti városok teljesen síkak,  véleményem szerint ideális kerékpáros terep lehetnének.

Larnaka parti sétánya nagyon szép, viszont éppen olyan turistás, mint bárhol Európában: egyen hotelek, egyen bárok és éttermek, egyen boltok, még az emberek is egyenek.. erről a rövid szakaszról meg nem mondaná az ember, hogy a Föld melyik pontján fekszik.

 Gasztronómia

Fantasztikusan finom ételek lehet enni Cipruson, ha nem mozog az ember eleget, bizony könnyen feljön jó pár kiló. Nem lehet nem megenni mindent, amit rendelsz! Persze csak ha szereted a görög-török konyhát, ugyanis itt remek egyvelegét szolgálják fel egész korrekt áron, szinte bárhol. Sült és grill húsok, bárány, marha, zöldségek, saláták, feta sajtok..mindez remek fűszerezésben. Ami a helyi borokat illet, hát ez megint csak meglepő volt számomra: borzalmasak! Nem hittem volna, hogy egy mediterrán országban ilyen pocsék „bort” állítanak elő. Ezzel szemben a helyi tömény – a szőlőből készült Zivana – igazán remek, gyorsan lecsúszik 1-2, de még 3 feles is (talán a rakihoz, a törökök nem hivatalos, igen magas alkoholtartalmú nemzeti italához hasonlít az íze). Aki szeretne hazahozni ebből a remek nedűből, a repülőtéri duty free üzletben bátran beszerezheti, ahol még csak nem is drágább, mint a városi üzletekben (1 liter 17,5 euró körül mozog).

Egyébként abszolút pozitív, hogy az angollal mindenhol boldogulunk, valamilyen szinten mindenki beszéli. A hivatalos nyelv a görög (ciprusi gyakorlatilag nem létezik), s számomra újdonságot jelentett, hogy aki érti a cirill ábécét, az a görög betűket is tudja olvasni. A legtöbb felirat latin betűkkel íródott, viszont az utcatáblákon szinte mindig mind a két ábécé betűivel írt szöveg szerepelt.

Kebap/kebab: ezt nagyon ajánlom mindenkinek rendszeres fogyasztásra, amíg Cipruson tartózkodik! Amit itt adnak, az köszönő viszonyban sincs azzal a kebappal, amit Magyarországon árulnak. Ínycsiklandozóan finom, ahogy Cipruson készítik, és a legfinomabbat egy pici büfében ettük, a már említett, kevésbé turistás részen. Ezért igencsak meglepett minket, hogy büfés a srác tökéletes angol kiejtéssel szólított meg minket, messze túlszárnyalva az elegánsabb éttermekben dolgozó felszolgálók nyelvtudását, a kiszolgálásról nem is beszélve - kedves, udvarias. Az étel frissel készült, és ár-érték arányban is a legjobb volt, amit ettünk. Újra bebizonyosodott, hogy az egyszerűbb helyeken jobb ételt kapni.

Ciprusi kávé, első vacsora

Meze: ez egy helyi specialitás, legalábbis internetes kutakodásaim alapján. 15 féle fogást hoznak ki kicsi tálakban, 2 fő részére. Bőven jóllakni vele! 3-4 féle húst, különböző fűszerezésben, többféle salátát és mártogatóst (pl. szezámmagkrémet), olajbogyót, krumplit és rizst. Csak ajánlani tudom!

Haloumi: ciprusi grillsajt. Szájorgazmus! Salátával, pitával, a legjobb! Kötelező megkóstolni!

Halva: olajos magvak sajtolásával készülő édesség - alapvetően szezámmagból készül, ezt ízesítik, többek között pisztáciával, dióval stb. Ezt csipegetni lehet, nagyon finom, érdekes íze van.

Karidaki (fiatal zölddió fahéjas, szegfűszeges szirupban) és a kitrolemon (kandírozott citrusféle): ezt az egyik étteremben ajándékba kaptuk, nem is tudtuk, hogy mit eszünk, utólag néztem utána. Csak annyiban voltunk biztosak, hogy ez valami tipikus helyi desszert. Nagyon finom, szokatlan ízvilág, kipróbálás erősen ajánlot!

Zivana: a már említett tömény ital. Mi elég sokat ittunk belőle, nagyon ízlett, remek leöblíteni vele a torkunkat egy kiadós vacsora után.

Borok: inkább hagyjuk...

Ciprusi/török kávé: zacc a javából! Aki inkább édes szájú és nem szereti a keserű ízeket, annak nem fog ízleni.

És a helyi piac: hát ez nagyon tetszett! Friss narancs, halva, sajtok, olajbogyók kimérve, nyüzsgés. Itthon is imádok piacozni, s ez az itteni mini piac is hozta a jól ismert hangulatot. Vásárolgatás után beültünk a piac melletti büfébe, ide főleg helyiek járnak, sötét bőrű, ráncos öregek naphosszat ücsörögnek és diskurálnak a teraszon. Nagyon finom s nagy adag toast szenvicset eszünk reggelire, hozzá kávét iszunk remek áron, közben elbeszélgetünk egy idős itteni hölggyel, akiről megtudjuk, hogy a tulaj. Mindenkinek javaslom, hogy ha külföldre utazik, válassza inkább a helyiek által látogatott büféket, vendéglőket, mert itt ismerheti meg jobban a helyi lakosok életét, szokásait, beszélgethet is velük.

Larnaka

Első napunkon Larnakát jártuk be, ami Ciprus keleti felére esik, a demarkációs vonaltól mintegy 15 km-re. A város központi részén szinte csak az Európában megszokott (leginkább női ruhákat árusító) márkaüzletek tömkelegét találtuk, illetve a már korábban emlegetett forgalmat. A szállásunk közelében található néhány, a különösen a fiatalok körében népszerű bár, ahol tipikus nyugati stílusú ruhába bújtatott közönség iszogatott koktélokat nyugati zenére. Mintha csak a budapesti Király utcában vagy a Deák Ferenc téren sétáltunk volna. A parti sétányon haladva valami elképesztően finom, édes illatot érezni – későbbiekben tapasztaljuk, hogy az egész szigetet ez az illat hatja át. Napokig tartott, mire rájöttünk, ez bizony a narancsfák virágainak illata. Felejthetetlen!

A város távolabbi – azaz kevésbé turistás –  része felé haladva a kép kissé változik, egyre több épülő hotel és omladozó ház, egymás szomszédságában, illetve egyre több helyi ház, igencsak csinos kerttel. Eléggé vegyes érzéseink vannak Larnakával kapcsolatosan: gyakorlatilag nincsen óvárosa, különösebben érdekes látnivalókkal sem szolgál, a házak jó része romos, ellenben sok hotel van épülőfélben, a tenger látványa viszont gyönyörű, sok kellemes étterem kínálja a jobbnál jobb helyi fogásokat. Egy napnál többre való látnivalóval és programlehetőséggel nem szolgál a város. (Bár a sétány végében található egy régi erőd, innen remek a kilátás, de inkább a történelmi jelentősége érdekes, semmit az ott bemutatott kiállítás. Mivel azonban a belépés elég olcsó, megér egy fél órát, főleg történelmi érdeklődésűek számára).  Ami azonban számunkra nagyon jó program volt, hogy esténként - ha vacsoránkat nem étteremben költöttük el - a strandra mentünk ki enni, ami ebben az évszakban igen kihalt, s bár fújt  a szél és hideg volt, nagyon romantikus volt a tenger mellett eszegetni.

Larnaka

Ayia Napa - kristálytiszta vizű öböl

Második napunkon átbuszoztunk Ayia Napába, ez körülbelül fél órát igényelt, és nagyon érdekes volt maga az utazás is. Viszonylag gyakran indul busz, a parti sétányon menetrendet is találni. Körülbelül 25 fok lehetett a levegő hőmérséklete, a vízé pedig 18-19 körüli, a strand homokos, öltözőt és zuhanyt is találni. Felhő és nap váltotta egymást, hát nekem sem kellett több, egy lendülettel belevágtattam a tengerbe. Fantasztikus volt úszni, alámerülni! Hideg volt, mégis nagyon élveztem. A strand mentén természetesen rengeteg – igencsak drága – koktélbár, büfé, étterem. Bár március volt, nem mi voltunk egyedül a strandon, sőt, többen fürödtek is. A közelben található Nissi Beach még sokkal szebb, ezt sajnos csak utolsó előtti napon találtuk meg, amikor már elromlott az idő, így ekkor fürödni már nem volt lehetőségünk. Itt található az a bizonyos kis zátony, vagy sziget, amit turzások kötnek a parthoz – Ciprus nevét begépelve az első képek között dobja fel a kereső.

A tenger Ciprus partjai mentén kristálytiszta, még az Adriával is vetekszik, ami nagy szó!

Ayia Napa homokos strandja

Tróodosz-hegység és Akamas-félsziget

A következő napokat a kirándulásnak szenteltük, a cél megmászni az Ólimboszt, illetve ellátogatni a sziget legnyugatibb felén található Akamas-félszigetre, az Akamas Nemzeti Parkba.

A Tróodosz-hegység autóval körülbelül 1,5 órára található Larnakától, az út során a vidék igen gyorsan és látványosan változik, a kopár, kietlen tájat zöld, dús növényzet váltja fel. Valami gyönyörű! Ezzel párhuzamosan a hőmérséklet is csökken, s ahogy haladunk az úton a hegynek fölfelé, esőfüggöny alá érünk. Úgy esik, mintha dézsából öntenék, a csúcs közelében található, illetve az azzal azonos nevű faluban a hőmérséklet 10 fok közelében van. Sajnos kirándulásra esély sincs, így beülünk egy helyi étterembe. Fél óra múlva elindulunk visszafelé, azonban néhány kilométer múlva az eső már nem esik, csak kissé szemereg, valamivel melegebb is van, s meglátunk egy feliratot, ami a Caledonia Waterfall túraútvonal-ra hívja fel a figyelmet. Megállunk és nekivágunk. Gyönyörű, sötétzöld növényzetű erdőben indulunk el egy hegyi patak menti ösvényen, körülöttünk köd, csöpög a víz a fákról. Ruhám, cipőm átázik, de érdekes módon nem fázom, nagyon élvezem a kirándulást, az erdő nagyon szép, friss és üde a levegő, más kirándulókkal is találkozunk. Érzem, hogy a hűvös levegő, amit beszívok, tele van oxigénnel, fantasztikus érzés!

Caledonia Waterfall túraútvonal

Az Akamas Nemzeti Parkba tett kirándulásunk jobban sikerült, fantasztikusan szép időt és meleget fogtunk ki. A hőmérséklet 20-25 fok között változott, attól függően, hogy sütött a Nap, vagy felhős volt az ég. Mivel a túraútvonal, amin haladtunk, kissé meredek volt és 7 km hosszú, a hőmérséklet éppen ideális volt. Az útvonal neve „Aphrodité trail” azaz Afrodité túraútvonal, mely az Afrodité fürdőjétől - ami valójában egy forrás - indul. Itt egy botanikus kert is található, szebbnél szebb növényekkel. Aki érdeklődik a botanika és a különleges növények iránt, annak nagyon ajánlom! A kilátás a túraútvonalról gyönyörűséges volt, a tengerbe nyúló éles sziklák, a zöld növényzet, és az illatok! Felejthetetlen!

A Nemzeti Parkba induló gyalogutak Polisból indulnak (belépődíj nincs), ugyanis eddig lehet autóval jönni. Minden ki van táblázva, eltévedni nem lehet. Ha valaki mégis szeret játszani a GPS-szel, annak a MAPS.ME alkalmazást javaslom, mert offline, ingyenes, minden telefon operációs rendszerével kompatibilis (még a BlackBerry-n is fut!), igazán jók a térképei és az itteni földutak, gyalogutak is jelezve vannak (a térképen szaggatott vonallal vannak jelölve). 

cyprus_akamas-peninsula-huge_kivagott.jpg

Az Akamas-félsziget túraútvonalai

Forrás (teljes térkép elérhető): "http://www.mapsofcyprus.co.uk/images/akamas-peninsula-huge.jpg"

A talaj az út nagy részén vörös színű, s a korábban hullott csapadék miatt agyagos, nehéz haladni rajta. Útközben még kecskéket is látunk, nagyon mulatságosak, ahogy libasorban haladnak. Az Afrodíté túraútvonal egy mini csillagtúra, azaz önmagába tér vissza. Átlagos állóképességgel az ember igen kellemesen elfárad, mire visszaér a kiindulópontra, sok-sok szép emlékkel. Az itteni táj tényleg érintetlen (vagy legalábbis nem látszik emberi beavatkozás nyoma, szemetet sem láttunk sehol), csodálatosan szép a növényvilág. Mivel egy kisebb dombot mászunk meg, a panoráma a tengerre felejthetetlen, ezer illattal teli az orrunk, a nap melegét érezzük bőrünkön. A vidék madárvilágáról is kapunk tájékoztatást az egyik pihenőhelyen. Az Akamas Nemzeti Parkban való kirándulást minden valamit is magára adó természetjáró vagy - visszautalva a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatra - kéktúrázó számára erősen ajánlott

 Az Akamas-félsziget túraútvonala látnivalói

Nicosia - Lefkoszía - Lefkoşa

Ciprus fővárosának neve görögül Lefkoszía, míg törökül Lefkoşa (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a görög oldal Lefkoszía, míg a török oldal Lefkoşa néven fog szerepelni). Busszal utaztunk ide, ami nagyjából egy órát vett igénybe. Egész más volt, mint Larnaka: sokkal nagyobb a népessége, ami ráadásul jóval "színesebb" is volt - a szó szoros értelmében, ugyanis rengeteg színes bőrű embert - többek között indiaiakat - láttunk.

Mivel Nicosia éppen a demarkációs vonalon fekszik, amaz két részre osztja: a déli rész a görög oldal, az északi rész  ami már a törökök uralta Észak-Ciprushoz tartozik . Bár Törökországot leszámítva egyetlen másik állam sem ismeri el önálló országként, gyakorlatilag mégiscsak külön áll Ciprus többi részétől - persze ez nem mintha az előnyükre vált volna, sőt! Szemmel látható a szegénység és a gazdasági lemaradottság. Ámde lelkes külső érdeklődő szemével nézve Lefkoşa sokkal érdekesebb, mint Nicosia - ez utóbbi nem sok látnivalót kínál (ráadásul ott tartózkodásunkkor minden múzeum zárva volt). 

A határon egyébként - uniós állampolgároknak - személyi igazolvánnyal 5 percbe kerül átlépni. Minden kétséget kizáróan olyan érzés, mintha egy másik világba léptünk volna, mintha Törökországban járnánk. Ami - legalábbis számunka - pozitív! Egy érdekesség az itteni mecsetekkel kapcsolatban: a legtöbb keresztény templomból lett átalakítva, ami ma is látszik, de így is mutatósak. Ha be akarunk lépni - akárcsak Isztambulban - a bejáratnál találunk kendőket (a hölgyek részére) melyekkel fedetlen lábszárunkat és vállunkat takarhatjuk be. Egy mecsetbe belépni mindig felemelő élmény - és úgy vélem, ez vallástól független. Mindenki, akit vonz az építészet, a közel-keleti kultúra, biztosan lenyűgözőnek találja a muzulmán templomokat. Belülről lehet igazán érezni nagyságukat, köszönhető ez a nagy belmagasságot adó kupolának. Padlóját vörös színű, puha szőnyeg borítja, a falon vallásos tárgyak, képek. Az épület belül osztott, 1-2 fa paraván is van: mindez  hívők számára elvonulási lehetőséget biztosít, ahol kissé elszeparálva mélyedhetnek el vallásos áhítatukban. Érdekes végignézni a muszlimok ceremóniáját is, ahogy a mecset előtt, direkt az erre a célra épített kútnál rituálisan megmosakodnak, majd imádkoznak (férfiak és nők külön).
Még egy érdekesség: ma is fal, és szögesdrót kerítés választja el egymástól Lefkoszíát és Lefkoşát, a falaktra a "tilos belépni" felirat vörös betűkkel ma is látható.  Kicsit ijesztő, a háborút juttatja az ember eszébe.

 

Nicosia

Konklúzió

Ami miatt Ciprus megér egy hetes itt tartózkodást:

  • csodaszép a tengerpart
  • kristálytiszta vizű a tenger
  • rengeteg kirándulás lehetőség
  • ínycsiklandozó ételek
  • változatos tájak

 

Egy életben egyszer mindenképpen érdemes ellátogatni ide, aki spórolni akar, elkerülni az embertömeget és a 40 Celsius fokos meleget, annak előszezonban javallott. A legnagyobb nyári hőségben nem túl kellemes kirándulni, pl. az Akamas-félszigeten tett túránkat már nem lehetett volna bírni ilyen hőségben, viszont ez volt a legszebb része itt tartózkodásunknak. Aki számára fontos, hogy a finom, helyi ételeket egyen, az biztosan nem fog csalódni, Ciprus ugyanis a legjobb fogásokkal fog szolgálni.

Annyit mondok csupán: tessék böngészni a repjegyárakat, főleg szezon előtt/után!

A bejegyzés trackback címe:

http://vadocutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr3711768029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.