Vadóc szemével a Világ

Trópusi gyümölcskavalkád a Füvészkertben

2017. február 21. - Dora Dora

 A Füvészkert egy olyan hely vagy fogalom, amit minden magyar ember ismer.  Gyerekként mindannyian együtt izgultunk Nemecsek Ernővel és együtt sirattuk, mikor meghalt. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című műve örökre beírta minden magyar ember emlékezetébe a ma is - habár kisebb területen, de nem kevesebb szépséggel - zöldellő növénykertet. A Botanikus Kert mai nevének elterjedése (Füvészkert) is a nagy hírű írónak köszönhető.

Manapság a Füvészkert nem csak botanikus kert, oktatási célzatú intézmény, hanem rekreációs funkciót is betölt, többek között különböző programokat is kínál látogatóinak, sőt, dísznövényeket is lehet itt vásárolni.

 A Füvészkert rövid története

ludovika_akademia_fuveszkert_terkepe_1884.jpg

A Kert alapítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje, a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásának létrejöttéhez kapcsolódik, ugyanis ebben az időben (1769) a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretein belül folyt. A Füvészkert Magyarország első botanikus kertje lett, melyet az egyetem akkori vegytan- és botanika professzora, Wintler Jakab alapított meg. A kert a medikus- és vegyészképzés segítése mellett a hazai flóra kutatását célozta meg. Ekkor a Kert  a mai Déli pályaudvar és Krisztina tér közötti területen működött, majd a mai Kossuth L. u. és Reáltanoda u. közötti területre költözött. Az 1788-ban kiadott magcsere katalógus szerint a botanikus kert közel 1600 növényfajjal rendelkezik.

 Wintler halála után, 1807-ben Kitaibel Pál, a XVIII-XIX. század nagy magyar polihisztora veszi át a Kert vezetését - akinek nevét mellesleg az ELTE Természettudomány Karán előadó terem is viseli. Kitaibel a Kárpát-medencének közel 20 000 km2-t is meghaladó területét járta be, mely során számos növényfajt gyűjtött össze és 150 faj tudományos leírója lett. Munkája eredményeképpen a Kertben ma 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a Magyar Flóra új és ritka fajait.

Kitaibel után Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását, ő teszi Európa szerte ismertté az ekkor már 10 000 fajt számláló Füvészkertet, s elsőként szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat.

A Botanikus Kert az 1800-as évek közepén vásárolja meg azt a Józsefvárosban fekvő, közel 10 hektáros területet, ahol ma is található. A Polláck Mihály tervezte park területén már ekkor is áll a földszintes vadászkastély, mely az egyetlen épület a Füvészkertben, mely nem növényházként működik. Ebben az időben épül fel az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. 1893-ban készül el az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.

A századforduló előtt Budapest határai még jóval a kerten kívül találhatóak, a mai József körúton belül húzódtak. Budapest egyesítésével azonban a főváros “bekebelezi” a Kertet, majd az orvostudomány fejlődése miatt gyarapodó Egyetem helyigénye miatt 1911-re a Füvészkert területének ⅔-át elveszít, helyén ma a Semmelweis Egyetem klinikáinak épületei sorakoznak.

A két világháború közötti fellendülés időszakában új üvegházak épülnek a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára. Ekkor készül a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert is. A II. világégés során azonban az üvegházak maradéktalanul megsemmisülnek. A Füvészkert rendbetétele az ‘50-es években veszi kezdetét, majd 1960-ban sikerül elérnie a Kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. Két évtizeddel később modern üvegházak épülnek, illetve bemutatóház is kialakításra kerül.

2006-tól az új Felsőoktatási Törvény szerint a Botanikus Kert az Egyetem különleges oktatási egysége, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

 


Trópusi gyümölcsök kavalkádja

A Trópus a télben elnevezésű, egész hétvégén át tartó esemény az Európában jórészt ismeretlen vagy kevéssé ismert trópusi gyümölcsöket célozta bemutatni, s nem csak a szemnek, de a szájnak is. 

A belépő felnőttek számára 850 forint, ehhez kaptunk egy kóstoló jegyet is, mely 1 tál gyümölcs vagy 1 kispohár koktél megkóstolására jogosít. Plusz 200 forintért azonban újra lehetett bármiből venni. Véleményem szerint ez nem nagy összeg és megér annyit, hogy a Füvészkertet ezzel is támogassuk. Aki fényképezni is szeretne, annak 300 forintért fotó jegyet  kell váltania, bár különösebben nem ellenőriztek minket (mi azért megvettük a jegyet).

Kint elég didergős volt a levegő, de jólesően felmelegített minket a forró csokoládé, a Pálmaház és a vadászkastély termeinek melege. Utóbbi első emeletén volt berendezve a trópusi gyümölcsökből készített kiállítás, illetve itt voltak hallhatóak a témában tartott előadások is. A földszinten volt a kávé- és csokoládé fogyasztására kitelepült mini büfé, illetve egy kis stand, ahol különböző növények virágprorából készült mézeket vásárolhattunk, kóstolhattunk.

A forró csokoládé egy valóban csokoládéból – azaz nemcsak kakaóporból, hanem kakaóvajból is – készült italt jelentett, méghozzá kellően sűrű volt, minimális cukorral ízesítve. 500 forintot kértek egy pohár (3 dl) csokoládéért.

A vadászkastély első emeltén a két nap folyamán megtekinthető kiállítást rendeztek ismert és ismeretlen egzotikus, a trópusokon előforduló növényekből és gyümölcseikből rövid szöveges információkkal is kiegészítve. Az egyik legérdekesebbet – legalábbis számomra – a Buddha keze elnevezésű citrom jelentette. Ez a gyümölcs ténylegesen egy kézre emlékeztet.

 

 A Pálmaházban egy ötletes, pálmalevél-tetővel fedett kis trópusigyümölcs-kóstoló stand várt ránk. A Füvészkert dolgozói különböző trópusi gyümölcsökből állítottak össze kóstoló tálakat (ötletesen banán levélen találva). 3-4 féle „tál” közül lehetett választani, mindegyikre eltérő kombinációjú gyümölcsöket tettek. Meg lehetett még ízlelni a Füvészkert saját terméseiből, a dolgozóik által készített finomságokat: koktélokat (alkoholmentes), csilis avokédókrémet, levendulás és fahéjas füge lekvárt. Nagyon finom és különleges volt minden, amit megkóstolunk.

 A fenti programokon kívül lehetett még jelentkezni főzőworkshopra (sajnos már beteltek a helyek, mikor mi jelentkezni akartunk).

A kiállítás mellett előadásokat is meg lehetett hallgatni a hétvége folyamán. Mikor mi érkeztünk (vasárnap), Papp László, a Füvészkert botanikusa tartott bemutatót Honnan származnak a trópusi gyümölcsök? címmel. Könnyed, sok fényképpel illusztrált, mégis informatív előadást hallhattunk. Papp László az előadás után egyúttal szakvezetést is tartott a Kertben. Nagyon sok érdekességet tudhattunk meg tőle, többek között mesélt a Füvészkert költözéseiről, területének méret változásairól, illetve arról is, hogy milyen múltja van a területnek, ahol ma a Füvészkert fekszik. Mint elmondta, feltételezések szerint a Kastély valamikor Hunyadi Mátyás birtokában volt. Habár a címeres téglák a helyszínről nem kerültek elő, ezeket távolabb, egy másik épület pincéjében megtalálták. Feltételezések szerint ezek a téglák a Kastély épületéből származnak, ezekből épült fel egy másik épület. 

A gyümölcs- és koktél kóstolót a Pálmaházban, kellemes melegben tartották. Így nemcsak az üvegház csodás növényeit tekinthettük meg, hanem mindjárt ehettünk-ihattunk is. A szakvezetés egyébként itt is folytatódott, ami igen hasznos volt, megtudtuk többek között, hogy kávé és banán növény is található a Füvészkertben.

Zárszó

A Füvészkert egy kiváló hely a forgalmas fővárosban, ahol kicsit kikapcsolódhatunk, kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából, megcsodálhatjuk a szépséges japán kertet, a kis tavat, a hazai flóravilágot bemutató Kertet, az egzotikus fákat, orchideákat, kaktuszokat vagy az élő kövületnek számító páfrányfenyőt (Gingko Biloba). Tavasszal, nyáron, vagy akár ősszel is érdemes ide kilátogatni, sétálgatni a kertben, hiszen minden évszak más és más színekkel lep meg minket, a természet más és más arcát mutatja. Nemcsak növények vásárlására nyílik itt lehetőség, hanem szakszerű nevelési tanácsokat is kaphatunk a Kert szakértőitől. Ezeken felül évente néhány alkalommal a Füvészkert programokat is szervez, ilyen volt a Trópus a télben, ami kiszakított  minket a „télből” egy kicsit, s valóban tartalmas és élvezetes szórakozást nyújtott számunkra. 

fuveszkert_sakura_zoli_2_2.jpgVictoria-ház - háttérben az amazonaszi tündérrózsa

A bejegyzés trackback címe:

https://vadocutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr6112131045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.