Vadóc szemével a Világ

Nyüzsgő középkori kikötőváros - PORTO

Cikksorozat: Portugália 5 városa két hét alatt

2017. november 28. - Dora Dora

img_20170904_163749.jpg Porto látképe a Douro-folyó bal partjáról, a Castelo negyed tetejéről fényképezve.
Szemben a Ponte Luís I (híd). A kép bal felére, tehát a folyó jobb partjára esik az óváros (híd vonalában)

Egyetemista koromban már jártam Portóban, azóta is visszavágytam oda. Portugália egyébként is régóta vonzott, s mikor tavaly az egyik utazós facebook csoport bejegyzései között megláttam Európa legnyugatibb pontjáról, a Cabo de Roca-ról készült fotókat, hamar bakancslistára került. Az álomból cél lett, majd néhány hónappal később valóság – már tavasszal megvettem a repülőjegyeket az áhított úti célra. Mivel fel akartam fedezni az egész országot, két hétre terveztem az utunkat.  Ebből következik most az első helyszín, Portugália turista szempontból egyik legnépszerűbb városa, PORTO bemutatása, illetőleg szemelvények Portugália történelméből és jelenlegi fejlettségi helyzetéről.

Történelmi mazsolázás

Portugáliáról legtöbbünknek a híres földrajzi felfedezések és felfedezők jutnak eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen anno a portugálok sikeres hajósok, gyarmatosítók és kereskedők voltak. A nagy földrajzi felfedezéseket is a portugál Tengerész Henrik tevékenysége alapozta meg, aki jelentős mennyiségű tőkét fektetett a hajózás fejlesztésébe és tapasztalt tengerészek kiképzésébe. Bartholomeu Dias volt az első hajós, aki elérte Afrika déli csücskét, a Jóreménység fokát, majd visszafordult. 10 évvel később, Portugália talán leghíresebbé vált szülötte, Vasco da Gama, elsőként bizonyította be, hogy India elérhető a tengeren keresztül is. Afrikában, egy helyi,  a kapitánnyal rokonszenvező  uralkodó biztosított számukra kalauzt, így 1498-ban elérték India délnyugati partvidékét (forrás: Rubicon).

Alig néhány évtizeddel később a portugál jezsuita hittérítők elsőként érkeztek meg a bizonytalan politikai helyzetű és közel egy évszázada háborúskodásban szenvedő Japánba, majd csakhamar gazdasági kapcsolatot létesítettek Kínával, így a két ellenséges távol-keleti ország között egyedüli közvetítőként virágzó kereskedelmet indítottak el (forrás: BBC History Magazin, 2017. szeptember). Ez  a kizárólagosság az angolok, spanyolok és hollandok megérkezéséig, közel 50 évig évig tartott, majd 1639-ben a portugál kereskedőket végérvényesen kitiltották Japánból. Egyedül a hollandok maradhattak, mivel ők nem végeztek térítői tevékenységet (forrás: Kiss Sándor 2009, Historia). 

A spanyolok és portugálok gyarmatosítását a híres Tordesillas-i Szerződés előzte meg, mely keretében 1494-ben a két nemzet a gyarmatosítható világot osztotta fel egymást között egy demarkációs vonal meghúzásának a segítségével (forrás: múlt-kor).   

Portugália teljes gyarmatbirodalma az első  világháborút megelőzően több, mint 2,5 millió km2 területet foglalt el, mely a legjelentősebbek közé tartozott (az ibériai országot csak Belgium 4,8 millió km2-rel, illetve a legfőbb gyarmatosítóNagy-Brittania 34 millió km2-rel szárnyalta túl) (forrás: OSZK). A birodalomhoz tartozó országok számát tekintve azonban jóval alulmarad a többi nagy gyarmatosító országtól. Az egykori gyarmati múltat ma is őrzi a portugál nyelvhasználat az egykori Portugál Birodalomhoz tartozott országokban:

  • Brazília (Dél-Amerika)
  • Angola, Mozambik, Bissau-Guinea (Afrika)
  • Cape Verde, São Tomé és Príncipe (szigetek az Atlanti-óceánon, Afrika nyugati partja mentén)
  • Goa, India
  • Kelet-Timor (független), Makaó (Kína) (Délkelet-Ázsia) 

 Forrás: thoughtco

portuguese_empoire_map.jpg

Portugália gyarmatbirodalma, a portugál hajósok által érintett kikötők. Forrás: the map as history

Videó ajánlás (angol nyelvű): A portugál gyarmatbirodalom 12 animált térképen, XVI.-XVIII. század. 

 1755-ben egy hatalmas erejű földrengés rázta meg Lisszabont, melyet a földdel tett egyenlővé, egyedül az óváros, az Alfama negyed maradt sértetlen (aki ellátogat Lisszabonba, imádni fogja ezt a városrészt).  1822-ben szakadt el Portugáliától Brazília, mely az ibériai ország leggazdagabb kolóniája volt. Az 1910-es forradalom megdöntötte a monarchiát, s az utána következő évtizedekben elnyomás uralkodott a portugál népen. Az első demokratikus kormány 1974-ben alakult meg. A következő évben Portugália szabadságot hirdetett afrikai gyarmatainak. NATO alapító-tag, az Európai Unióhoz egyetlen szomszédjával együtt  1986-ban csatlakozott (forrás: CIA - The Word Factbook). 

Portugália – fejlett "nyugat" vagy felzárkózó "dél"?

Ma az ország kontinentális területén kívül még magáénak tudhatja az örök tavasz szigetének nevezett Madeirát, illetve az ettől északabbra fekvő, Európa hawaii-aként emlegetett Azori-szigeteket. Ez számunkra, utazókra nézve igen jó hír, ugyanis e kapcsolat révén Portóból és Lisszabonból relatíve olcsón repülhetünk el az említett paradicsomi szigetekre. 

Számunka furcsa volt, de Portugália sok tekintetben nagyon hasonlít Magyarországhoz. Területét és lakosságszámát tekintve szinte azonos, csupán a népesség eloszlása eltérő. Hazánkkal szemben itt nem a fővárosban koncentrálódik a legtöbb lakó (azért így is Lisszabon a legnagyobb város), hanem az óceánparti városokban, azon belül is északon élnek a legtöbben. Az ország árszínvonala is a magyarnak felel meg, legalábbis amit egy 2 hétre ide látogató utazó meg tud állapítani: élelmiszerárak sok esetben még kedvezőbben is, vagy jobb minőségű ételeket/alapanyagokat árulnak, a tömegközlekedés is nagyjából budapesti/magyar árakon mozog. Egyedül talán az éttermekben találunk magasabb árakat egy kicsivel, egy átlagos főétel (helyszíntől függően) 7-12€ között mozog. Egy érdekesség, hogy az óceántól távolodva és egyben a tengerszint feletti magasság emelkedésével a hőmérséklet egyre emelkedik.

2002 óta az országban az euró a hivatalos fizetőeszköz. Portugália gazdaságilag hol fejlődött, hol visszaesett az Unióhoz való csatlakozást követően, a munkanélküliség relatíve magas, 2016-ban 10,2% volt (forrás: CIA - The Word Factbook). Jelenleg Portugália közepesen fejlett európai ország, ha az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson mért GDP-t vesszük figyelembe (lásd: térkép). 2016-ban az Európai Unió 28 országának átlagához képest 3 fejlettségi csoportot hoztam létre (ez az Eurostat – az Európai Unió Statisztikai Hivatala – beépített funkciója, bárki készíthet efféle térképeket vagy diagrammokat tetszése szerint). Portugália ez alapján a középső csoportba tartozik, Magyarország hozzá képest rosszabb helyzetű, s szomorúan állapítom meg, hogy a Balkán országaihoz áll közelebb gazdasági "fejletlenségét" illetően. A 3 fejlettségi csoport kissé elnagyolt, de könnyen áttekinthetővé teszi a mai fejlettségi viszonyokat Európában: a leggazdagabb északi, nyugati- és közép-európai országok, a közepes fejlettségű dél, 2 balti állam és a visegrádi "hármak" (Magyarország kivétel),  illetve a leszakadó Balkán (igen Magyarország is  ide sorolható), Lettország és Törökország. 

A vizsgált 37 ország között igen nagy a szórás, melyet a térkép alatti vízszintes oszlopodiagram szemléltet.  A leggazdagabb (Luxemburg)  és legszegényebb (Albánia) ország között nagyon nagy a különbség, Portugália a közepesen fejlett országok csoportjának a végén található, kissé megelőzve hazánkat. 

Természetesen a vizsgált mutató a fejlettségnek csupán egy oldalát mutatja be, hiszen ez ennél sokrétűbb, rengeteg egyéb indikátort hagy figyelmen kívül, ennek ellenére egy általános kép kialakítására megfelelő, mert rámutat a gazdaság fejlettségi különbségének egy fontos aspektusára. 

A diagramhoz felhasznált adattábla elérhető az Eurostat honlapján erre a linkre kattintva.
eurostat_map_gdp_ppt_per_capita.jpg

 Egy főre jutó vásárlóerő paritáson mért bruttó nemzeti termék az EU28 átlaghoz viszonyítva (2016); EU28=100. Forrás: Eurostat

gdp_ppp_per_capita_37_orszag_diagram_1.jpg

Egy főre jutó vásárlóerő paritáson mért bruttó nemzeti termék az EU28 átlagához viszonyítva (2016); EU28=100; Vizsgált országok száma: 37
Adatok forrása: Eurostat (link).

Repülőjegyek

Botor módon Milánói  átszállással mentünk, így 2 nappal kevesebb idő jutott Portugáliára, ráadásul utólag rájöttem, hogy így még drágábbra sikerült az utazás. Ezért mindenkinek javaslom, hogy inkább utazzon közvetlen járattal, ha már van ilyen Budapest és Porto/Lisszabon/Faro között. Nem is beszélve a sok fölösleges fáradtságról, ami a Milánóba való bejutással jár, ugyanis az olasz nagyváros mindkét reptere (Malpensa és Bergamo) elég nagy távolságban található. 2 főre összesen kb. 14 ezer forintnak megfelelő összeget fizettünk ki transzferekre, ugyanis  a Ryanair budapesti járata Bergamóra érkezik, a portói járat Milánóból a Malpensa reptérről indul. A Milánó-Bergamo retúr transzferdíj 8€ volt fejenként, míg a Malpensára ugyanez 14€. És még hozzájön a Milánón belül tömegközlekedés és a szállás költsége, ugyanis 1 nap eltérés volt a járatok között.) A repülőjegyünk ára fejenként (feladott csomag nélkül) 44 ezer forint volt, ha ehhez hozzászámoljuk a transzferköltséget (~7000 forint/fő) és a szállásárak közötti különbözetet (4000 forint - Milánó ilyen szempontból is nagyon drága), akkor már egy főre 53 ezer forint jön ki. Nem is beszélve a sok plusz utazgatásról, ami sok időt és még több energiát vett el. Mivel azonban nem szokásom utólag megbánni tetteimet, pozitívan állok hozzá tévedésemhez, hiszen ebből is tanultam valamit. Megismertem, milyen egy átszállásos utazás, mennyi időt vesz el, foglaltam transzferbuszt, láttam mindkét milánói repteret és néhány órát eltöltöttem a csumpi, indokolatlanul drága és népszerű olasz iparvárosban. 

Utazástervezés

A portugáliai utazás megtervezése hosszú heteket emésztett fel, főként blogokban találtam elég jó gyakorlati információkat. Tudom ajánlani a hobbimazutazas.hu, illeve a mindthemap.hu blog oldalt. Mindkét blog szerzői  fiatal hölgyek, akik több több hónapot töltöttek el Portugáliában. Aki például az Azori-szigetekről akar olvasni, ezeken az oldalakon megteheti. 
A szállások lefoglalását 1 hónappal előbb kezdtem meg. A népszerűbb célpontokra, mint Porto vagy Lisszabon, ennyi a minimum, ha nem akarunk nagyon sok pénzt szállásra elkölteni. Egy szállást kivéve mindent az Airbnb-n foglaltam, ennek fő oka, hogy ár-érték arányban sokkal jobb, mint pl. a booking.com-os szállások, ráadásul helyiek adják ki szobáikat, ezért tőlük sok értékes információt megtudhatunk és általában nagyon segítőkészek. Az Airbnb-n mind az árakat, mind a szállások minőségét és színvonalát tekintve igen nagy  a választék, és számban is felveszi a versenyt a booking.com-mal. 

2-3 hét alatt állt össze a helyszínek listája, illetve az, hogy pontosan mit is szeretnénk csinálni/ megnézni adott helyen. A következő városokba látogattunk el, illetve ennyi időt töltöttünk ez az adott helyen:

1. Porto: 1,5 nap 
2. Aveiro: 1 nap
3. Loriga (Serra de Estrela Natúr Park): 2 nap
4. Peniche: 2 nap
5. Lisszabon + Cabo de Roca: 1-1 nap
7. Lagos: 2,5 nap

 1-1 napot vett el a Milánói átszállás, illetve fél napot a Lagosból Portóba történő vonatozás.

Bár a lista nagyon rohanósnak látszik, valójában a sok pörgős és érdekes nap között éppen kellő mennyiségű időt töltöttünk el pihenéssel.

le_portugal-map.jpg

Portugália városai. A mi útvonalunk Porto-Aveiro-Loriga (Guarda közelében, nincs a térképen)-Peniche (Óbidos mellett)-Lisszabon-Lagos ~ 900 km. A visszaút Lagosból Portóba ~ 650 km. Forrás: orange smile

Utazás repülővel, vonattal, busszal

Ahogy már korábban is említettem, Milánói átszállással érkezünk meg Portóba vasárnap délben. Ryanairrel mentünk, melynek mind a Budapest-Miánó,m ind  a Milándó-Porto járata késett (illetve 2 héttel később a Porto-Milánó járata úgyszitnén). Ezen bosszankodtam egy sort és szidtam a légitársaságot, mégis,  a Ryanair előnye, hogy nagyobb méretű kézipoggyász vihető fel plusz költség nélkül (maximum 10 kg-os), mint a WizzAir-nél, illetve a nagy csomag mellett egy kisebb méretű táska/fényképezőgép is megengedett. Nem pakoltuk túl magunkat és a "helyszűke" arra késztetett minket, hogy egyrészt átgondoltan csomagoljunk, azaz ne vigyünk magunkkal egy csomó felesleges holmit, másrészt fejlesszük pakolási technikánkat. A YouTube-on rengeteg tippet, trükköt megosztó videó található, én a következőket javaslom hölgyeknek és uraknak. Mivel sok mászkálást terveztük és költséghatékonyan szerettük volna kihozni utunkat, hátizsákkal mentünk - gurulós bőrönddel nem túl kellemes fél órát sétálni a pályaudvarról a városközpontba, illetve átszállogatni stb. + 1 tipp: ha túl sokan visznek kézipoggyászt, akkor a helyszűke miatt a gépre már fel nem férő csomagokat is a csomagtérbe teszik be, beszállás előtt közvetlenül - ilyen esetben hátizsákosok előnyben, ugyanis rajtunk kívül szinte mindenki gurulós bőrönddel utazott, amitől egy időre el is búcsúzhatott. Bár leszállás után közvetlenül adják vissza a csomagokat, tehát nem kell a szalagnál ácsorogni, de ha éppen 5 percünk van elérni a transzferbuszt, nagyon is számít az a rövid idő, amíg arra várunk, hogy megkapjuk poggyászunkat.

A városok közötti utazást tömegközlekedéssel tettük meg, részben vonattal, részben busszal. A távolságokat és az utazás színvonalát figyelembe véve, megállapítható, hogy Portugáliában nagyon olcsó a távolsági utazás, jobban jöttünk ki így, mintha kocsit béreltünk volna, hiszen nem 1 felesleges bérelt napunk lett volna. Ráadásul elvész az ország ilyen területű megismerése is! Mivel a párommal mindketten imádunk vonatozni, ezért nem kavart nagy vitát ezt a kérdést eldönteni. Igaz, több utánajárást igényel, viszont cserébe több élményt is kapsz, legalábbis szerintem! Persze vannak helyszínek, ahova mégiscsak elkél valami jármű, ezért 1-2 napra azért érdemes bérelni valamit.

Némi utánjárás után ráleltem a portugál vasúttársaság honlapjára, melynek van angol nyelvű változata is, könnyű rajta a keresés és az online foglalás, plusz rengeteg hasznos információt is megtalálni a közlekedésről, kedvezményekről (pl. ifújági kedvezmény, Lisbon és Porto Travel Card stb.). A honlap itt érhető el: Comboios  de Portugal. A legjobb kedvezmény, melyet a távolsági vonatokon lehet igénybe venni, az az elővétel. Ha 5 nappal korábban vásárolsz jegyet, akkor csak a teljes ár felét (!!!) kell kifizetni, de ha legalább 8 nappal korábban foglalunk, akkor a kedvezmény 65%-os, azaz ennyivel lesz alacsonyabb a  jegy ára!!! Egy példa: mi Lisszabonból utaztunk le az algarvei Lagosba, ez több, mint 300 km, és egy útra fejenként mindössze 10 euró 10 centet fizettünk!

Busszal is utaztunk azokra a célpontokra, ahova vonattal nem tudtunk eljutni. A portugál távolsági busztársaság a Rede Expressos (röviden Renex). A Renex honlapja is elérhető angol nyelven, viszonylag könnyű keresni, és online jegyvásárlásnál 5% kedvezmény jár, sőt, az így vett jegyeket ki sem kell nyomtatni, elég felszállás előtt a buszsofőrnek a telefon képernyőjén megmutatni. Ha szeretnénk ezt a szolgáltatást igénybe venni, készítsünk magunknak egy PayPal fiókot, ugyanis online bankkártyás fizetésre nincs lehetőség, a PayPal a legegyszerűbb megoldás. Aki még sosem használt PayPal-t, ne idegenkedjen tőle, nagyon egyszerű és kényelmes a használata, ráadásul biztonságos online vásárlást tesz lehetővé. A portugál busz is nagyon jó ár-érték arányban, egy 200 km-es oda út fejenként 14€-ba került légkondícionált, kényelmes, wifi-is autóbuszon. 

 Bevásárlás, portugál "gasztronómia"

Ahogy korábban említettem, Portugáliában az élelmiszerárak hasonlóak, mint nálunk. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy két hetes itt tartózkodásunk alatt csak elvétve láttunk a nálunk minden sarkon előforduló Aldit, Lidl-t vagy egyéb "idegen" élelmiszerüzletet vagy kínai boltot. A helyi üzletlánc a Minipreço névre hallgat és a felirat zöld háttér előtt található, könnyű messziről felismerni. Nagyon finom és jó minőségi termékeket árulnak, mi felvágottat, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt egyaránt itt vettünk. Nem meglepő módon számos spanyol terméket is árultak, mi is vettünk például spanyol kolbászt (chorizo) és sajtot is – a Dia spanyol márkájú élelmiszerek voltak a legjobb áron, viszont minden nagyon jó minőségű volt. 120 gramm csomagolt kolbász 1€, 1 db nagy méretű "kockazsömle" 19 cent, 1 liter 50%-os mangólé 89 cent, 15-20 dkg csomagolt sajt kb. 2-2,3€, 1 csokis muffin 1€, zöld húsú paprika kb. 2-3€/kg, fél kg száraz tészta 1,8-2,5€. McDonald's-ot, Starbucks-ot és  egyéb "műagyag poharas" helyet alig-alig láttunk. Itt nem divat drága pénzért, 12 egy tucat helyeken műanyag (és szerintem szemétre való) "ételeket és italokat" fogyasztani. Sokkal jellemzőbbek a helyi kis éttermek, bárok, kávézók. Ó, a kávé! És a sütemények! Ezek külön fejezetet érdemelnének. Portugáliban a kávé nem csak frissítő ital, hanem a kultúra része. Minden kocsmában és kávézóban már reggel sorakoznak sorban a pulton a gusztusos, porcelán eszpresszós poharak. Itt nincs olyan, hogy bécsi kávé meg melange – eszpresszó, capucchino, tejeskávé, illetve a helyi erős fekete, a bica, és pont. Helytől függően 1 sütemény és 1 kávé  (együtt) 1,5-2€ körül mozog. A mi rekordunk költségügyileg a szállásunktól egy sarokra (és kb. 15 méterre) lévő pékség volt, ahol 2 nagyobb és 2 kisebb sütiért, illetve 2 kávéért 4,2€-t fizettünk! Ezért Magyarországon fele ennyit tudtunk volna fogyasztani – és méghozzá minden nagyon ízletes volt, amit kaptunk! Ráadásul mindezt 10 perc sétára a városközponttól. 

Portugál ételek: nem véletlenül került a gasztronómia szó idézőjelbe. Akárhová mentünk, a halételeken és a steak-en kívül semmilyen jellegzetes portugál fogást sem találtunk. Ami azt illeti, a steak tükörtojással, sült krumplival és salátával nem igazán jellegzetes, s mivel relatíve drágán árulták (9-10€), inkább nem kóstoltuk meg. Ami a halakat illeti, minden déli- és mediterrán országban hasonlóan készülnek. Talán a sütemények között volt több, amilyet nálunk nem kapni, például a pasta de nata, melyet a legtöbb utazós oldalon ajánlanak, illetve a hozzá hasonló, vaníliasodóval/krémmel töltött egyéb sütemények. Az egyetlen helyi étel egy sült marhahússal töltött szendvics volt, mely a bifana névre hallgat. Átlagosan 1€-ba kerül, és nagyon finom, éhenhalás ellen – 1-2 óra erejéig – tökéletes. Amit még tudok ajánlani, azok a sajtok. Mi egy étteremben előételként kaptunk helyi sajtot, isteni finom volt, valami remek fűszerezéssel! 
Ami az italok illeti, jellegzetes portugál nemzeti ital nincs, kivéve a portói bort (bár ez voltaképp az angolok találmánya. lásd bővebben: Britannica). A helyi és mindenhol reklámozott sör – a párom szerint – borzalmas (én nem iszom sört).  Sörösök itt hátrányban. Ahogy már fentebb írtam, a jó kávézásnak itt nagy kultúrája van és valóban nagyon-nagyon finom kávét adnak mindenhol. Aki számára a kávézás több, mint egy puszta élénkítő ital fogyasztása, az itt dúskálni fog remek aromájú fekete italokban. Napindítónak egy eszpresszó, kiegészítve valamilyen helyi süteménnyel, tökéletes választás és nem mellesleg nagyon hangulatos a kávézók teraszán ücsörögni, szürcsölni a kávét és nézni a várost.

Porto

img_20170904_174816_panorama.jpg

Porto látképe a Jardim do Morro tetejéről (Douro-folyó bal partja). Jobbra: Ponte Luís I

Porto portugálul Oporto, ezért szerepel a beszállókártyán OPO kód. Porto Portugália második legjelentősebb városa, a Douro-folyó tölcsértorkolata partja mentén épült fel. Neve és eredete is a rómaiakhoz köthető, akik a folyó mentén megalapították "Portus Cale"-t. Erről a településről kapta nevét nemcsak a mai Porto, de maga az ország is (forrás: Britannica).

Jó hír, hogy a portói reptér nem túl nagy és közel fekszik a városközponthoz, a lila E jelzésű metróval fél óra alatt letudhatjuk az utat 2,25€-ért. Mi a Trindade állomáson szálltunk le, ami az egyik legnagyobb csomópont, itt találkozik ugyanis a Portóban közlekedő 5 metróvonal, ez tulajdonképpen a városközpontban fekszik (és az Airbnb-n foglalt szállásunkra csupán 10 percet sétáltunk innen). Csak halkan teszem hozzá, hogy a város népessége 237 ezer fő (kicsit nagyobb, mint Debrecen), ami körülbelül a hetede a magyar fővárosénak, szóval metróügyileg picit jobban állnak, mint mi. Egyébként a tömegközlekedésre a jegyet Portugáliában egy mágneses papírkártyára töltjük fel, amit felszállás előtt kell érvényesíteni. Ezért érdemes már azonnal a reptéri automatából megvásárolni az oda-vissza metrójegyet, ami azért drágább, mint a sima vonaljegy (1,2€ - belvárosi zóna), mert Porto zónákra van osztva, és a reptér értelemszerűen a legkülső zónában található. Egyébként az automatán fel van tüntetve egy térkép és még az is feltűnően ki van rá írva, hogy melyik típusú jegyet kell megvásárolnunk. Ha retúrjegyet vettünk, akkor viszont a kapott kártyát meg kell őriznünk, ugyanis egy jegyre lesznek feltöltve a vásárolt utazások (ez esetben 2 út). Úgy kell elképzelni ezt a jegyet, mint egy feltöltőkártyát, amire bármennyi utazást vehetsz, vagy akár bérletet is. Viszont a kártyát fejenként kell megvenni, tehát ha ketten retúr utat vesztek, akkor 2 kártyán kapjátok és összesen 9€-t fizettek majd. A portugál városok tömegközlekedését bonyolító társaság társaság honlapja itt érhető el.

Szerintem Portóban remekül el lehet boldogulni a gyalogos közlekedéssel is, kár az időt a buszon tölteni és erre pénzt költeni. Kivéve a városnéző villamost, aminek itt (Lisszabonnal ellentétben) 3 vonala van. 2 a városon belül közlekedik körgyűrű szerűen, egy pedig egészen kivisz a városból az óceán felé. Egy utazás ára 3€, a 24 órás jegy 10€/fő. Ha többször is akartok villamosozni és/vagy meg akarjátok szakítani az utatokat, akkor megéri napijegyet venni, de ha csak egy vonalon szeretnétek oda-vissza utazni, akkor ésszerűbb a "fedélzeten" vonaljegyet váltani, ami így összesen 6€ fejenként.

Mi a belváros kellős közepén találtunk szállást viszonylag jó ár-érték arányban (~10 ezer ft/éjszaka, azaz fejeként 5 ezer forint). 10 perc sétára volt a Douro partja, illetve a São Bento vasútállomás, mely igen ismert gyönyörű csempeképeiről. Számunka 1,5 nap bőségesen elég volt Portóra, bár különböző programokra befizetve még ki letett volna tölteni 1-2 napot, azonban ez nagyon költséges lett volna.

A következőkben Porto látnivalóiról és program lehetőségeiről lesz szó. Tulajdonképpen a város élettel teli, kikötő-jellegű volta miatt érdekes, a városnézés szempontjából klasszikus helyek (mint például a budapesti Halász Bástya vagy Hősök tere, illetve a párizsi Eiffel-torony) nem található benne. Engem nagyon elbűvölt a sok kanyargós, kövezett utca, tér, zöld parkok, a nyüzsgő élet, a város lüktetése és a szinte minden házfalat díszítő csempék, mindenféle színben és mintával. Minden szuvenír boltban árulnak csempés képeslapot, műanyag csempét, hűtőmágnest, mely csempét formáz, de mi találtunk egy olyan kézműves boltot, ahol valódi agyagból, kézzel és egyesével készült/festett csempéket és egész képeket is árultak. 1 db, fürdőszobai csempe méretű darab 15€-ba került. A kisebb, hűtőmágnes méretűeket pedig 3-4-5€-s áron kínálták. Csempe szempontból a legérdekesebb hely minden kétséget kizáróan a São Bento vasútállomás, melynek előterét több méteres szélességű és hosszúságú csempeképek díszítik.

Jöjjenek hát a portói "látványosságok"!

São Bento vasútállomás, csempeképeiről ismert. Itt mindig nagy a tömeg, minden pillanatban készít valaki fényképet. Megéri kijönni, de azt javaslom, ne csak szelfizzünk és siessünk el. Nézzük meg jobban a képeket, dsc04716_but.jpgácsorogjunk előttük egy ideig és gondolkodjunk el azon, amit ábrázolnak. Ha szánunk rá egy kis időt, megelevenedik előttünk a történelem – megláthatjuk Ceuta elfoglalásának a pillanatát, vagy betekinthetünk a régi (paraszt) emberek életébe. Számomra az utazás nem csak fizikai, hanem lelki út is egyben. Minden egyes új hely megismerésével kicsit többek leszünk, jobban megismerjük a nagyvilágot, s lassan a világnézetünk is megváltozunk, toleránsabbak leszünk és az otthoni –  családi, gazdasági, politikai, társadalmi –  helyzetet is másként fogjuk látni. Ha azonban csak illegetjük magunkat szelfi kameránk előtt és azzal foglalkozunk, hogy csinosak legyünk, elvész az utazás lényege. Természetes érdemes magunkat megörökíteni a vágyott és elért célpont előtt, de magára a helyszínre is fordítsunk időt, nézzük meg alaposan, olvassuk el a feliratokat, esetleg később olvassunk utána és fotózzuk le önmaga szépségében. És néha szánjunk magunkra, gondolatainkra egy kis időt, ne rohanjunk végig a listánkon. Sokkal de sokkal több élményünk lesz ezáltal. 

Douro-folyó partja, ahol hosszú sétaút vezet, nagyon szépen kövezett, kis kilátó teraszok is vannak. A folyón hid.jpgátívelő hatalmas hidak nagyon szép látvány nyújtanak. A városközponthoz legközelebb eső, fémből készült rácsos szerkezetű híd – Ponte de Luís I – a legismertebb, alul és fölül is vezet autó- és gyalogút is. Érdemes átmenni rajta, nagy élmény, remek fotókat is lehet róla készíteni, ráadásul a túl oldalt vannak a borospincék is.

Mercado do Bolhão – piaccsarnok. Számomra talán ez volt az egyik legnagyobb élmény Portóban. Nyüzsgő élet, régi, kicsit lepukkant épület, öreg nénik, sokszínű zöldség-és gyömölcsválaszték, halaspultok, olívabogyó árusok, szuvenír boltok, borteraszok. Minden, ami csak szem-szájnak-fülnek-orrnak ingere, az itt megtalálható. Az úgynevezett Bolhão negyedben van, központi elhelyezkedésű, nem messze a Câmara Municipal do Porto épületétől, mely Porto legszélesebb, két széles útjának a metszetében áll. És itt relatíve olcsók a borok! Az egyik kis üzletben/borteraszon megkóstoltuk a híres vinho verde-ét, mely szó szerinti fordításban zöld bort jelent. Ez inkább a bor üdeségére, mint színére utal.  "A vihno verde egy könnyed, savgazdag, alacsony alkoholtartalmú bor, legyen bár a színe fehér, rozé vagy vörös" (forrás: vinoport). Mi egy fehér variációt kóstoltunk meg. Ezt délelőtt 11-kor sikerült elkövetni – habár estére szántuk a borozást, olyan hívogató volt, hangulatos terasz, kedves és angolul tudó kiszolgálók és remek árak. Nem hagyhattuk hát ki. Mások számára is javaslom, hogy borozzon egyet a piacon, ha teheti! Hétköznap 10:00-17:00, szombaton 10:00-13:00 között tartanak nyitva. A pince neve, aminek üzletének teraszán a bort kortyolgattuk a Wine House Bolhão névre hallgat. 

Igazi piaci nyüzsgés a Bolhão csarnokában

Borospincék. Nagyon régi vágyam volt elmenni egy portói borospincébe, annál is inkább, mivel 5 évvel ezelőtti itt tartózkodásom alatt ez sajnos kimaradt. A rengeteg turista információs pont egyikében tudtuk meg, hogy a pincék 18 óráig tartanak nyitva, ezért sajnos esti programként a pincelátogatást nem jöhet szóba. Természetesen vannak szervezett túrák,  tizen-valahány euróért, illetve hajóval kombinált túrák 15 euróért (a hajókázás amúgy önmagában is ilyen 13-15 €). Állítólag így befizetve egy csomó privilégiumot kapunk, de én sosem szerettem az ilyen birkanyáj-terelő túrákat, ráadásul nem abba a pincébe mész be, ahova te akarsz, hanem ahova visznek és korábbi tapasztalatom szerint a legnagyobb privilégiumot saját keresgélés útján kaphatjuk meg. Azt is megtudtuk a turista információs hölgytől, hogy a pincelátogatásokért a pincékben – egyénileg érkezve – 10 €-t kérnek el. Hát kicsik kapkodtuk a levegőt, hogy ezt azért túlzásnak érezzük. Végül is rábeszéltem a páromat, hogy vágjunk neki, nem érdekel, itt mit mondanak, derítsük fel a terepet mi magunk.  Gyalog átmentünk hát a hídon és elindultunk felfedezni a pincéket.

A part mentén halad a sétálóutca, ahol a sok neves pincén kívül számos vendéglátó hely is sorakozik, természetesen a felkapottságot és a Douro panorámáját is beleszámolva az árakba – éhesen, szomjasan nem javallott itt sétálni, ugyanis teljes útiköltségünket el lehet tapsolni bármelyik jobb étteremben igen rövid idő alatt. Ragyogó időnk volt, 27-28 fok, kék ég, a folyó vízén szikrázott a fény, az utcán nyüzsgés, a sok ember, anyuka, nagypapa, fiatal fiúk és lányok, mind-mind egy finom portói borra áhítoztak (ahogy mi is). A fő utcáról hamar letértünk egy kis, kövezett mellékutcába és 5-10 perc séta után ráleltünk egy kisebb pincére, az Augusto's-ra. Egy úr kedvesen beinvitált minket, hangulatos, félhomályban lévő előteret pillantottunk meg ízléses fa bútorzattal berendezve, tömeg sem volt, csupán négyet-öten várakoztak az éppen 10 perc múlva induló pincetúrára. A látogatás ára 5€ fejenként. Indulásra körülbelül tízen gyűltünk össze, a túrát egy, az angolt szégyentelenül magas szinten beszélő fiatalember vezette. Mesélt a pincéjükről, mely Porto legkisebb, családi pincészete, 1-1 fajtából évente csupán pár ezer, legfeljebb tízezer palack port készítenek. Mint kistermelők, a fő cél nem a mennyiség, hanem a magas minőség előállítása, boraikat kizárólag a pincében lehet megvásárolni. Csakhamar az is kiderült, hogy ez igaz és nagyon sajnáltuk, mert így haza nem hozhattunk. Mekkora kár! Sok érdekeset tudtunk meg a borkészítésről, a borokról, illetve azt is elhatároztuk, hogy Portóba – pontosabba a Douro völgyébe – vissza kell jönni bortúrára. Számomra például meglepő volt, hogy a borok a hordóban nem sötétednek, hanem kivilágosodnak, mely az oxidációnak köszönhető. Illetve vannak olyan borok, amik hordóban, mások meg a palackban érnek meg. A portói vörösbor a Ruby, mely kizárólag kék szőlőből készül és fiatal bor, legfeljebb 3 éves korában fogyasztható. A Tawny is egy remek vörösbor (habár némi fehéret is kevernek bele), a fehér pedig a Branco. A híres portó bor, mint fogalom tulajdonképpen likőrbort jelent és egykor az angolok találták fel. A túrához természetesen kóstoló is járt, összesen 4 féle portói bort kóstolhattunk meg: ketten 4*0,5 dl-t kaptunk, 2 vöröset (Tawny) és 2 fehéret (Branco). A kétféle vörös és fehér az úgynevezett "port wine" és "vintage" típusba tartoztak. Ezekről is most nem szólnék, aki érdekel, járjon utána. A túra és bor minőségéből számítva az 5€ szerintem nagyon-nagyon jó ár volt, mindenkinek javaslom az Augusto's pincészet felkeresését – és garantálom, hogy fog vásárolni egy üveggel. A kóstoló mennyiségére sem volt panaszunk, ugyanis olyan erősek és édesek voltak ezek a borok, hogy nem éreztük kevésnek. Pédául a "kevésbé édes" Tawny alkoholfoka 19%! Mi ebből a borból vásároltunk egy 0,7 l-es palackkal (mely mellesleg a legnépszerűbb boruk), ára 14€ volt (az édesebb verzió, a vintage 19€-ba került volna). Életemben csak egyszer költöttem ennyit borra (Tokai 6 puttonyos, fél liter), de azt is ajándékba vettem.  Így összesen (túrával együtt) 19€-ót fizettünk (24€ helyett!) – ugyanis bor vásárlása esetén palackonként 1 túra ingyen volt. Lehetett volna kóstolna igen különleges, 10, 20, 30 és 40+ éves borokat is, de magas költségük (1 dl 5, 7, 10, illetve 15€ lett volna) és a hátralévő napokra szóló beosztott költségvetésünk) miatt ezt most kihagytuk. 

Mondanom sem kell, hogy kissé becsiccsentve a fejünkbe szállt erős és életem legízletesebb borától kótyagosan sétáltunk ki a napra és benéztünk a többi, felkapottabb pincébe. Hatalmas tömeg, 10€-ós belépő. Azt hiszem, hogy jól döntöttünk, mikor nem fizetünk be semmilyen túrára, hanem a saját fejünk után mentünk. Augosto's, visszajövünk hozzád! 

  Balról jobbra: a borospincék neveit hirdető hordókkal megrakott bárkák a Douron; az Augosto's pincéje (2-4. kép); Sandeman, az egyik legnagyobb és legnevesebb portói pincészet 

Folytatás következik, ízelítőként szolgálnak a következő képek:

AVEIRO -  Portugália Velencéje; SERRA DE ESTRELA, azaz a Csillag-hegység; PENICHE, a szörfparadicsom

 

Források

map as history  - http://www.the-map-as-history.com/images/accueil/actualites/tome15.jpg
CIA The Word Facbook  - https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/po.html
Eurostat - Economy and finance: Purchasing Power Parities (PPP) - http://emapc.europa.eu/eurostat/data/browse-statistics-by-theme
BBC History (2007 szeptember): Térítő "barbárok", rugalmas hollandok 30-35. oldal
Rubicon  - http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1497_julius_8_vasco_da_gama_elindul_indiaba/
Kiss Sándor, Historia - http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-07/Kiss.pdf
múlt-kor - http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9877
thoughtco - https://www.thoughtco.com/the-portuguese-empire-1435004
orange smile - http://www.orangesmile.com/travelguide/portugal/country-maps.htm
Britannica - https://www.britannica.com/place/Portugalvinoport
vinoport - h
ttp://vinoport.hu/eleterzes/vinho-verde-portugalia/2245#

A bejegyzés trackback címe:

https://vadocutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr7112882930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Asmund 2017.11.29. 10:21:42

Sajnos a két legjobb pincészetet ezek szerint kihagytátok: 1. A Taylor's pincészet V.N.Gaia tetején csodálatos panorámával a portói óvárosra és 2. Croft - Egy kevéssel a Taylor's alatt található. Ezen két pincészet borai tapasztalataim szerint messze-messze felülmúlják az összes többi pincészet borait. Kár az is, hogy kihagytátok az óceánpartot (Foz és Matosinhos) és a Douro torkolatát. Nagyon szép helyek, nagyon jókat lehet ott sétálni, kávézni különféle portói bor alapú koktélokat inni. A hely gasztrónómiája egy rövid utazás során tényleg szegényesnek tűnhet, nekünk is annak tűnt, amikor ideköltöztünk. Sebaj, legközelebb - mert gondolom még úgyis visszatértek - érdemes Matosinhos-ba menni a kikötő mellé. Ott isteni friss tengeri finomságokat adnak. Még annyi, hogy itt a Minipreco (a minipresszó :) leginkább az alap szintet képviseli, kb. mint otthon egy Pennymarket. Continente (piros) vagy Pingo Doce (zöld) boltokban sokkal nagyobb a választék).

Dora Dora 2017.11.29. 14:08:11

@Asmund: Sajnos eddig nem hallottunk az általad említett pincészetekről, de jól hangzik! Ha ismét ide tévednénk, tuti meglátogatjuk majd! Amit kihagytunk, leginkább anyagiak és az idő szűke miatt tettük, mivel igyekeztünk több helyre is eljutni, ami nagyon érdekelt. Most, hogy így írsz több látnivalót, programot, tényleg érdemes jobban bejárni Portót :) Mi amúgy azért mentünk a minipreco-ba, mert ezt találtuk :) a Pingo Doce nagyobb áruház gondolom, ezért nem nagyon van a központban. Köszi a hozzászólást és jó tippeket!!! Főleg egy helybenitől ;)

ételizésítő 2017.11.29. 15:21:49

Portó az, amikor bélyeg nélkül adod fel a levelet, és a címzett fizet.
A város neve meg Porto (kiejtve kb. pórtu). Ragozva viszont valóban nyúlik a szóvégi o: Portóban stb.

Hawaii meg nagybetű. A milánói ellenben kisbetű.

"mely a legjelentősebbek közé tartozott (az ibériai országot csak Belgium 4,8 millió km2-rel, illetve a legfőbb gyarmatosító, Nagy-Brittania 34 millió km2-rel szárnyalta túl)"
Ja, mert a spanyolokat 50 évvel korábban kiverték Közép- meg Dél-Amerika nagy részéről, ahogy a hollandokat is Ázsiából.

Sajnos, annyira nem írsz érdekesen vagy jól (konkrétan elég száraz a szöveg, nagyrészt felsorolásjelleggel, kb. mintha a statisztikai hivatal adta volna ki), hogy ennyire hosszú posztot érdemes legyen elolvasni miatta. Több kisebb részletben lehet, hogy érdemesebb lenne.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2017.11.29. 18:21:15

@Dora Dora: Az 53 ezer forint fejenként elég soknak tűnik egy ilyen átszállásos útért. Nemrég voltunk Lisszabon-Madeira-Porto körúton, a 4 repjegy bőrönddel és ülőhelyválasztással fejenként 70 ezerből kijött (Wizz Air és Easyjet).

@Asmund: A Taylor's borait tényleg mindenhol lehet kapni és a turisták térképein ott a kuponjuk, de nem merném kijelenteni, hogy az a legjobb. Matosinhos sirálylepte tengerpartja hangulatos, de az óceán jéghideg és egy Porto belvárosát megnéző turistának nem éri meg olyan messzire kimennie, ha csak néhány napot tölt a városban.

DrSWAG_InstaProfessorOfYolo 2017.11.29. 18:57:54

@ételizésítő: En ott adtam fel, amikor az ut kozepen rajott ,hogy milanoi atszallassal sikerult dragabban repjegyet venniuk. :)

[HPhD]Blokkolnam 2017.11.29. 21:17:45

kimaradt két nagyon jó dolog nektek úgy látom, ami igen autentikus arra: babos pacal, helyi specialitás (van a reptéri tranzitban is!), és a bagac!!! en.wikipedia.org/wiki/Aguardiente#Portugal
Hihetetlen jó minőségben csinálják a portugálok a törkölyt, ottani reptereken vétek kihagyni, jó áron jót kap az ember!
Helyi pacal, igen finom, bár a portugálok nem fűszereznek erősen, szóval ajánlott tenni a kitett csípős szószból: www.tasteporto.com/600-years-of-tripes-in-porto/

[HPhD]Blokkolnam 2017.11.29. 21:41:47

ja, és ha lehetek kicsit nyelvtan náci, Porto a város neve magyarul (is). A "portó" az mást jelent.

[HPhD]Blokkolnam 2017.11.29. 21:58:39

Ja, és az első hozzászólóhoz csatlakozva, Matosinhos-ban van pár utca ahol végig grillek vannak kirakva és tele éttermekkel. Friss, nagyon jó grillezett tengeri cuccok...vétek kihagyni!

Azt is sajnálom, hogy nem esett szó a "Tasca" "éttermekről": culinarybackstreets.com/cities-category/lisbon/2016/tasca-time/
Hihetetlen szuperek, mikor az ember beesik pár helyivel este 10-kor egy ilyen helyre, ahol turista pár évente fordul elő max, és megjelenik a nagydarab helyi "Mama" és közli hogy akkor most este mit fogunk enni (étlap nincs, de van 4-5 fogásos menü fix napi áron), és hozza a kancsó helyi borokat. Röhögés mikor közlik vele hogy "van itt egy magyar, ezek a törkölyt (bagac) kaja előtt is tolják"! :) Szóval nekem jutott előtte/utána is :) 3 óra evés és néhány kancsó bor + többször újra töltött törköly után 25 EUR volt az este fejenként... durva! :)

[HPhD]Blokkolnam 2017.11.29. 22:05:52

Sörök: Super Bock iható, Sagres az tényleg szar :) De minden városban lehet találni sörözőket/éttermeket, ahol árulnak kiváló portugál kézműves söröket...