Az elmúlt egy év során – leginkább a menekült kérdés miatt – a hírekben ismét előtérbe kerültek a muszlimok, a muszlim világ és ezzel összefüggésben a terrorizmus, az elnyomott muszlim nők kérdése. A nyugati emberek (értsd: Európa, Észak-Amerika) fejében a muszlim vallásról, a muszlim világról igen negatív kép alakult ki, leginkább a sajtónak köszönhetően. Egyenlőségjelet teszünk a muszlim, a terrorista és arab szavak közé. A nyugati emberek nem sokat tudnak erről a kultúráról, s hajlamosak elhinni, amit a televízióban, a rádióban hallanak, amit újságokban és az interneten olvasnak. De tényleg minden muszlim ember terrorista, gonosz ember? És tényleg elnyomják a nőket? Valójában vajmi keveset tudunk róluk, s a fejünkben nagyon mélyen el van ültetve az irántuk érzett ellenszenv.

Amit BUPAP áltat szervezett városi "Köztünk élő muszlimok” elnevezésű sétán tapasztaltam és hallottam, eléggé megváltoztatta a véleményemet a muszlimokról és azt hiszem, hogy még inkább felkeltette az iránti vágyamat, hogy ellátogassak egy muszlim hitű országba.

 Muszlimok a Kárpát-medencében

Bizony elég régre nyúlik vissza a muszlimok jelenléte a Kárpát-medencében, egészen a Honfoglalás időszakáig. Történelmi jelenlétüket egy városunk neve őrzi, ami pedig két népcsoportról kapta nevét: a hajdúkról és egy bolgár-török, muszlim vallású népről, a böszörményekről. Azt hiszem, hogy ez alapján már könnyű kitalálni, hogy Hajdúböszörmény az a bizonyos város. A böszörmények a honfoglalókkal érkeztek a Kárpát-medencébe, de a tatárjás idején kipusztultak.

Másik fontos történelmi bizonyíték jelenlétükre II. András híres rendelkezése, az 1222-ben kiadott Aranybulla – mely talán a könnyen megjegyezhető dátum révén maradt meg leginkább középiskolai történelem órákon tanultak közül a fejünkben – mely nemcsak a zsidókra, de a muszlim emberekre vonatkozó szabályokat (leginkább korlátozásokat) is tartalmazott. Ez leginkább a kereskedelmet érintette, amitől egy az egyben eltiltották a zsidókat és muszlimokat is.

Ma – kísérőnk, Anna elmondása szerint – körülbelül 30 ezer muszlim vallású ember él Magyarországon. Mikor utánanéztem a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben végzett népszámlálási adati között, meghökkenve tapasztaltam, hogy a hivatalos statisztikák szerint ugyanez a szám 5 579 főre tehető. Kísérőnk által mondott népességből körülbelül 10% az áttért magyar nemzetiségű és anyanyelvű ember, kétharmad részben nők. Ez is ütközik a hivatalos adatokkal, ugyanis közel másfélszer annyi férfi vallja magát muszlimnak, mint nő. Sétánk vezetője is saját elhatározásából követi ezt a vallást. Elmondja, hogy ahogy ő sem, az áttért magyar nők többsége sem férjük kedvéért lett muszlim, hanem éppen megfordítva: a vallás átvétele révén találtak maguknak muszlim férjet (a nemek ismerkedése is nagyon érdekes a muszlim világban, erről később lesz szó). A kérdésünkre, hogy vajon miért inkább a nők térnek át másik vallásra, Anna azt a választ adta, hogy „a nők sokkal spirituálisabbak, nyitottabbak… ezekre a sétákra is jóval több nő jelentkezik, mint férfi” - s valóban, jelen sétán is a "gyengébbik" nem képviseltette magát nagyobb részben.  

 A muszlim vallásról

Mindjárt egy érdekességgel kezdem: a muszlim/iszlám szó helyettesítésére nem használható a muzulmán vagy mohamedán kifejezés, mert ezek a szavak jelentése nem egyenlő a muszlimmal/iszlámmal: előbbi a „muszlim” szó ragozása perzsa többesszámmal, utóbbi Mohamed követőjét jelenti. Tehát a mohamedán/muzulmán kifejezések az iszlám egyfajta szűkítései, ezért annak nem megfelelő alternatívái. Használatuk a keresztény szó pápista szóval történő helyettesítésével egyenértékű.

A muszlim kultúra alapjait tartalmazó szentkönyv, a Korán óarab nyelven íródott, s a hithű muszlim emberek eredetiben kell, hogy olvassák. A muszlim világ szerint a könyv fordításai csupán a Korán értelmezései, nem egyenlők azzal, ezért minden muszlim hitű embernek meg kell tanulnia a nyelvet olyan szinten, hogy értse és olvashassa a Koránt (hozzáteszem: a muszlim világ többsége nem arab nyelven beszél, de erről majd később lesz szó). A Koránt még kiegészíti az úgynevezett „szunna”, mely Mohamed próféta gondolatait és tanításait tartalmazza. Ez a 2 könyv az alapja a muszlim világ működésének. Konkrétan és egyértelműen meghatározott tételei a világon minden muszlim országban ugyanazt jelentik, s ugyanúgy betartják őket (például napi ötször ima Mekka felé, ramadan böjt), viszont nyitottan hagyott kérdéseit államról államra máshogy értelmezik, sőt, egyes vallástudósok is mást mondanak 1-1 konkrét eset kapcsán. Például: a ramadan betartása alól felmentést kap az, aki utazik. Ez egyértelmű rendelkezés, azonban az utazás fogalmának meghatározása már egyedi, országonként, akár személyenként is más lehet. Fontos tudni még a muszlim vallásról, hogy értelmezése hozzáértéshez és alkalmassághoz kötött: csak olyan ember nyilatkozhat állításai/tételei kapcsán, vagy dönthet egy konkrét esetben, aki megfelelően képzett (vallástudós), illetve akit adott közösség elfogad/vallási vezető (imám). A muszlim vallásnak nincsenek a kereszténység értelmezése szerinti  vezetői, nincs egy legfőbb vezető (mint a katolikus vallás esetén a pápa), aki országra való tekintet nélkül vezeti az egyházat. A muszlim vallásnak is vannak felekezetei, két legnagyobb ága a síita és a szunnita. A világ muszlim országainak többségében a szunnita vallást követik. Síita többséget találunk például Iránban, Irakban és Azerbajdzsánban. A legfőbb különbség a két ágazat között, hogy míg a síiták szerint az imámoknak isteni felmenőik vannak, tehát erre a tisztre születni kell (ők Mohamed prófétáig vezetik vissza családfájukat), míg a szunnitáknál a vallási vezetőt kizárólag alkalmasság, hozzáértés és a közösség elfogadása alapján jelölik ki.

Az iszlám alap tanítása, hogy az ember istennek (arabul Allah) aláveti magát, maga a szó is ezt jelenti, a muszlim ember pedig, akiben ez az alávetettség megtalálható. Egy érdekesség, hogy az arab mássalhangzós írást alkalmaz, tehát ugyan az a betűkombináció is többféle jelentéssel bír. Például az „iszlám” és „szálem” szavakban ugyan azok a mássalhangzók találhatóak. A szálem arabul békét jelent. Salaam-Alaikum kifejezés szó szerinti jelentése „Békességet neked”.

Az iszlám alapkönyve, a Korán, elismeri a többi szent könyvet is (Tóra, Biblia), s a muszlimok szerint Gábriel angyal hozta le és adta át Mohamednek.

Muszlim hitű embernek kötelező a napi ötszöri ima és az ezt megelőző rituális fürdés – az erre szolgáló fürdőhelyeket minden mecset előtt megtaláljuk. Vezetőnk megjegyzi, hogy mióta muszlima lett és ezért napi ötször tisztálkodik, telente nem betegszik meg. Az imára nincs egy meghatározott időpont, hanem helyette intervallumok vannak megadva, amik számítása a nap felkeltéhez van igazítva. Ennek számon tartására a mecsetben – ma már – digitális óra van elhelyezve, mely mutatja az intervallum határait.

Korábban említettem, hogy a legnépesebb muszlim vallású országokban az emberek nem arabul beszélnek. Ennek ellenére a témában kevésbé jártasok hajlamosak azt hinni, hogy a muszlim hit egyenlő az arab világgal, s ezen országok adják a muszlim követők döntő többségét. A valóság azonban egészen más, ugyanis (2010-es adatok szerint) a világ 5 legnagyobb muszlim lakosságú állama közül 4 Belső- és Délkelet-Ázsiában, míg 1 Afrikában található. Sorrendben a következő országokról van szó:

A 24 legnagyobb muszlim népességű ország közül az ott élők 100%-a a vallás követője...

• … [Délközép/Belső-Ázsia] Iránban, Afganisztánban,
• … [Nyugat-Ázsia és a Közel-Kelet] Szaúd-Arábiában,
• … [Afrika] Marokkóban, Szomáliában,

illetve 90% vagy afölött

• … [Délközép/Belső-Ázsia] Pakisztánban, Bangladeshben, Üzbegisztánban,
• … [Nyugat-Ázsia és a Közel-Kelet] Törökországban, Irakban, Jemenben, Szíriában,
• … [Afrika] Egyiptomban, Algériában, Szudánban és Nigerben.

A fentiekben azért bontottam le az országokat kontinens részek szerint, mert így jól látszik, hogy a legnagyobb népességű muszlim (többségű) államok között egyaránt találunk közel-keleti és közép-ázsiai, nem arab nyelvű államokat is. Ezzel kapcsolatban szintén általános tévhit, hogy Irán – az egykori Perzsia – arab ország lenne: a perzsák önálló népcsoport - a szó egyébkén lovast jelent – és az azeriekkel rokonok. Nyelvük a perzsa, azaz a fárszi, ami egyébként az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A következő térkép az iszlám mai elterjedését szemléltetni a 2 két felekezet szerint. Ami ezen a térképen leginkább szembeötlő – legalábbis nyugati szemlélő számára –, hogy bizony Európában is találunk muszlim országot, mindjárt hármat is: Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Albániát. Az említettek közül az első két államban volt szerencsém megfordulni az elmúlt fél évben, így bátran állíthatom, hogy békés országokról van szó, ahol számos szép mecsetet látni, nagy arányban élnek az iszlám előírása szerint, fejüket kendővel befedő nők.

Iszlám országok felekezeti megoszlás szerint
zöld=szunnita, lila=sííta
Forrás: Wikipedia

A séta

Sétánk útvonala: Gárdonyi tér – Bercsényi út – Váli út – Fehérvári út – Bártfai utca, Budapest Mecset

Sétánk során olyan útvonalat követtünk, mely az iszlámhoz kapcsolódó helyszíneket érint.

Kezdésként Budapest első lakásmecsetét látogattuk meg, melybe a Mészöly utca felől lehet felmenni, lépcsőn. Mivel már többször jártam mecsetben, van összehasonlítási alapom. A lakásmecset egyébként annyit jelent, hogy egy átlagos lakás belseje van átalakítva: vörös színű, mintás szőnyeggel fedett padló, díszes párnák, arab írásos és magyar nyelvű könyvek, ima idejét jelző óra, a bejáratnál cipők tartására szolgáló polcok, illetve egy kis emelvény mikrofonnal és a hozzá vezető mini lépcsősor. 

Hazánk első lakásmecsete (Mészöly utca, Bartók Béla útról nyílik)

Bár részünkre voltak kikészítve székek, többen – muszlim szokás szerint – a szőnyegre ültünk le. Sétánk vezetője teával és datolyával kínált bennünket. Utóbbit egyébként a muszlimok terjesztették el a világon ott, ahova eljutottak és tették népszerűvé, sőt, a Korán többször is említi a datolyapálmát és gyümölcsét is. A datolyapálma Mezopotámia területéről származik, s az Arab-félsziget, Irak és Észak-Afrika egyik legkedveltebb gyümölcse volt (forrás: iszlam.hu).

Miközben isszuk a teát és esszük a datolyát, vezetőnk mesélni kezd az iszlámról: hiszen ő maga is áttért, egyébként magyar anyanyelvű, itt született magyar ember. Áttérése révén talált magának muszlim férjet – természetesen rögtön feltesszük neki a kérdést: miként ismerkednek a Korán szigorú szabályai szerint élők? Nos, nagyon érdekes volt, amit Anna elmesélt nekünk: azt kell, hogy mondjam, vannak előnyei is a mi ismerkedési módunkkal szemben (habár én magam inkább továbbra is a nyugati változatra szavazok). Az iszlám vallású emberek ajánlás útján találnak egymásra, mégpedig úgy, hogy egy házaspár tagjai adott nem tagjait ismerik például a mecseti gyülekezetből, így egymáson keresztül ajánlják a párkeresőket egymásnak. „Nem egy rossz vacsoratéma” – ahogy Anna mondta. Mikor a mecsetben a két nem külön-külön imádkozik és gyűlik össze, megismerik egymást, beszélgetnek, mivel a mecset az iszlám világban a szocializáció fő helyszíne. (Ezt egyébként mi is tapasztaltunk később, a Budapest Mecsetben, ahol sok gyerek futkosott miközben édesanyjuk beszélgetett). Ilyen módon ismeretség alapján a férj férfit, a feleség nőt ajánlj, így ismertetik össze a párkeresőket egymással, akik például egy kávézóban találkoznak és megbeszélik a jövőről alkotott fő elképzeléseiket (Anna elmondja, hogy a magyarországi muszlimok sokszor az Allee-ban, egy kávézóban találkoznak). Számomra kicsit olyannak tűnt ez, mintha egy társkeresőn „előszűrnénk” a jelöltet: akar-e gyereket és mikor, a férfi enged-e/akarja-e, hogy a nő dolgozzon, dohányzik-e stb. Ezek után ha mindkét fél szimpatikusnak és megfelelőnek tartja a másikat, akkor házasságot kötnek, ami az iszlám világban inkább egy szerződés, s egészen másként működik, mint nálunk. A házasság megkötése után kezdődik el a testi együttlét is a két ember között: ekkor fogják meg egymás kezét, csókolják meg egymást és létesítenek szexuális kapcsolatot. Országonként eltérő, hogy nyilvánosság előtt megérinthetik-e egymást. A tiltás oka egyébként egészen más, mint amire elsőre gondolnánk: a muszlim ember házon kívül, a közösségben szuverén ember, nem valakihez tartózó. Egyébként a muszlimoknál íratlan szabály, hogy ajánlási időszakban már nem illik mást ajánlani egyik fél részére sem. 

Ramadan böjt Mekkában. Forrás: http://mekka-medina.nl

Az iszlám vallású emberek életükben háromszor válhatnak el, ami viszont sokkal egyszerűbb, mint a nyugati világban, csak mindkét félnek ki kell mondania, hogy „elválok tőled”. Ezt mind a férfia, min a nő megteheti ugyanolyan joggal. 

Mielőtt tovább indulunk, még körbenézünk a lakásmecsetben. Itt a nők imahelye egy, a férfiak imahelye fölött létrehozott galérián található. Ide – elvileg – férfiember nem léphet be. Azonban alighogy felérek a lépcsőn, a sarokban megpillantok egy alvó, sötét bőrű férfit. Vicces látvány annak tekintetében amit az előbb hallottunk, többen nők össze is kuncogunk  – úgy látszik Magyarországon nem olyan szigorúak a szabályok. 

Az Alle felé indulunk, közben 2 helyen állunk meg: egy helal gyrososnál (helal = bizonyos szabályok szerint vágott hús), illetve egy szír élelmiszerboltban (a 6-os villamos utolsó előtti megállójával szemben, a Karinthy Frigyes úton található). Érdekesség, hogy a zsidó szabályok szerint elkészített kósher hús egyezik az iszlám előírásaival. Az említett szír boltban sok érdekességet kapni, pl. nagy mennyiségű csicseriborsó krémet, helal húst, különböző konzerveket, édességeket, fűszereket, 0%-os sört... úgy tűnik, azért próbálkoznak a szabályok betartásával mégiscsak olyasmiket fogyasztani, ami hasonlít a tiltott ételre.. azaz, jelen esetben, italra. 

Budapest Mecset (nők imahelye)

Sétánk végső állomása a Budapest Mecset, ami a Fehérvári úton található, kívülről irodaház külsejű tégla épület, nagy ablakokkal. Belülről igazán szép, mecsetnek berendezett épület. Az imahelyek az emeleten vannak, a rituális fürdésre is alkalmas mosdók pedig a földszinten. Feliratok arab betűvel, angol és magyar nyelven egyaránt megtalálhatóak. Nagyon kellemes hangulatú, napsütötte helyiség a vörös szőnyeggel borított imahely, ahol térben a férfiak és nők helye nincs elválasztva, csupán külön bejárat nyílik az U alakú helyiségben. Mikor megérkezünk, Sulok Zoltán teológus, közgazdász (aki muszlim hitű is egyben) tart nekünk előadást az iszlámról. Ez után magyar, az iszlámra áttért, nagyon is lelkes hölgyek beszélnek nekünk a fátyolról, a fátyol viseléséről, be is mutatják a különböző viseleteket, amiket fel is próbálhattunk. 

Muszlim női viseletek típusait a következő raj szemlélteti:
 

A hidzsáb jelöli tulajdonképpen azt a kendőt, "takarót" (ez a szó jelentése is) mellyel  a nők a muszlim világban nyilvánosság előtt a fejüket, hajukat elfedik.

A dupatta a pakisztáni és indiai nők viselete.Tulajdonképpen egy egyszerű vagy gazdagon díszített, téglalap alakú anyagdarab, mely a ruha fontos kiegészítője. 

Az abaja egy egy darabban lévő, egész testet fedő fekete köpeny, melyet főként az Arab-félszigeten hordanak. 

A csadort Iránban hordják, mely egy kör alakú, ujjkivágás nélküli anyagdarab. Ezt a nők fogukkal, kezükkel fogják össze, ha  nyilvános helyen tartózkodnak. 

A nikáb az egész testet és arcot fedő ruhadarab, mely csak a szemeket hagyja szabadon. 

A burkát Afganisztánban hordják, mely a teljes testet takaró, egy darabban lévő köpeny, s a szem előtt rácsos anyag "véd a kíváncsi tekintetek elől".

Érdekességképpen ide kattintva megosztok egy viedót, mely az iráni öltözködés elmúlt 100 év során történt változását mutatja be egy perzsa modell segítségével.

 Zárszó

Nagyon érdekes és élvezetes volt a BUPAP szervezte séta, sok újat tudtunk meg a muszlim szokásokról és az iszlámról, ráadásul a Hidzsáb Napja alkalmából a séta ingyenes volt (egyébként 3000 forintba került volna). Tanulságként azt vontam el, hogy semmi elől sem szabad elzárkózni és mielőtt ítéletet/véleményt mondunk valamiről, érdemes saját magunknak is tapasztalni vagy informálódni adott dologról, nem szabad feltétel nélkül elhinni más fórumok – ez esetben a média – információit. Nagyon szomorú számomra, hogy  a magyar társadalom vajmi keveset tud erről a világról, de még elkeserítőbb, hogy nem is érdekli, hanem a tévében hallottakat gondolkodás nélkül elfogadja. Pedig a muszlim emberek sem születnek terroristának, ők is ugyanolyan emberek, mint mi, ők is apák, anyák, férjek és feleségek. Világuk és felfogásmódjuk nagyon különbözik a mienkétől, de ezért nem kell őket elítélni, inkább érdemes megismerni! Utazni ezért jó és érdemes, mert kitárul előttünk a világ és ha hazajövünk, egészen más megvilágításban látjuk majd a dolgokat. Én isztambuli kiruccanásom során csupa jót tapasztaltam, kedves emberekkel találkoztam,  fantasztikusan gazdag történelmet és kultúrát találtam. Ami viszont nem tetszett, hogy a fehér európai ember nem tiszteli a fogadó ország kultúráját, a nők mini szoknyában flangálnak az utcán, Egyiptomban bikiniben jelennek meg a szálloda recepcióján (holott kifejezetten kérték, hogy ezt ne tegyék). Érdemes ezeken a dolgokon elgondolkozni, utána nézni a híreknek, mielőtt elhisszük őket, utazni, esetleg utazók blogját olvasni, minél többet informálódni. Ha jobban ismernénk a világot, jobban meg is értenénk, nem lenne annyi gyűlölet az emberekben, így mindannyiunk életes is jobb lenne. 

 Záráskén pedig megosztanék egy általam nagyon kedvelt zenét Armen Kusikian-tól. 

Források és ajánlott oldalak

• iszlam.com - ételek - datolyapálma
• wikipedia - legnagyobb népességű muszlim országok
• BUPAP (séták szervezője): http://www.bupap.hu/hu/
• KSH - Népszámlálási adatok a vallási megoszlásról