Délutáni nyüzsgés a Nyhavn városrész csatornájának mentén.
Éttermek, kávézók, fagylaltozók sora a turisták és helyiek kedvenc helye, akár a budapesti Király utca.
A skandináv buliváros - ahogy egy koppenhágai illetőségű lakos nevezte

Dániáról biztosan neked is rögtön az jut eszedbe, hogy rengetegen kerékpároznak, biztosan nagyon hideg van télen és talán látni északi fényt is.

Bár Dánia egyértelműen a Skandináv térség egyik országa, az északi népeket kimértnek, visszafogottnak gondolókat Koppenhága igencsak meg fogja lepni. Bár az említett tulajdonságok a svédekre például igazak, a dánok halál lazák, bulisak és imádják a nyüzsit - legalábbis, ami a fővárosukat illeti. 

A dánul København vagy svédül Köpenhamn névre hallgató város nem az európai kontinensen közvetlenül, hanem 2 szigeten fekszik (Sjælland és Amager). Repülőtere a Skandináv térség legforgalmasabbja, s a világon az egyik legmagasabb életminőséget kináló városok közé tartozik. A dolgozók közel harmada kerékpárral jár be a munkahelyére, kikötőjének vize olyan tiszta, hogy úszni is lehet benne. Ezt tapasztaltuk is, annak ellenére, hogy a Balti-tenger nyáron sem haladja meg a 16-17 Celsius-fokot.

Koppenhága első ránézésre is zsúfolt, forgalmas nagyváros, s az ide látogató turisták özönéből és sokféleségéből következtetve nyugodtan ráaggathatjuk a "világváros" kifejezést, habár méretét tekintve tartja az észak-európai országok átlagát. Lakossága nagyjából a harmada a magyar fővárosnak: 602 ezer ember él itt (a legnagyobb Skandináv főváros Stockholm a maga 952 ezer fős népességével)

Elképesztő mennyiségű látogató érkezik megcsodálni a Kis Hableány szobrát jelképéül fogadott várost, extrém magas árainak ellenére (vagy éppen azért) is. A dán főváros ugyanis a  Economist Intelligence Unit ranglistája alapján világ 8./9. legdrágább városa lett. A Skandináv térség egy másik fővárosa, Oslo, még Koppenhágánál is drágább. 

A világ 10 legdrágább városa 2017-ben:

• 1. Szingapúr
• 2. Párizs, Franciaország
• 2. Zürich, Svájc
• 4. Hong Kong
• 5. Oslo, Norvégia
• 6. Genf, Svájc
• 6. Szöul, Dél-Korea
• 8. Koppenhága, Dánia
• 9. Tel Aviv, Izrael

Magyar pénztárcával az ember majd elájul az árak láttán, egy havi fizetést 3-4 nap alatt könnyű szerrel el lehet tapsolni, ha az ember nem sajnálja magától a jót, de erről majd később még lesz szó.

Tartalom

Koppenhága árai 

Koppenhága időjárása 

Híres dánok 

Közlekedés az Öresund térségben 

Koppenhága, a kerékpáros fellegvár 

Koppenhága látnivalói 

Gyakorlati tanácsok, infók 

Képgaléria

Cikk ajánló

Személyes következtetés - élet dán módra 

Koppenhága árai

Az Európai Unióban 3 ország nem cserélte le hazai fizetőeszközét euróra (természetesen azon országok szerepelnek ebben a listában, akik ezt megtehették volna, de saját döntés miatt mégsem váltottak): az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia. A svédek svéd koronát (SEK) használnak, ezt körülbelül 32-vel kell megszorozni ahhoz, hogy megkapjuk az összeget forintban is, a dánok pedig dán koronát (DKK), ezt pedig 44-szer ér többet a forintnál.

Néhány helyen ugyan elfogadják az eurót, de nem nagyon szívesen, így aki készpénzzel akar fizetni, az mindenképpen váltson, mert nagyon megjárhatja. Viszont a kártyát szinte mindenhol elfogadják, kivéve a buszokon.

Ha Koppenhágába repülővel érkezünk, első utunk egy pénzváltóhoz vezessen (vagy használjunk mindenhol kártyát). Elég furcsa, hogy a  turista övezet kellős közepén nem igazán vannak pénzváltók, mi egyedül egyet találtunk, ami a központ legnagyobb metróállomása (Kongens Nytorv) kijáratánál, a Strøget utca kezdetén található. 

Tájékoztató jelleggel jöjjön néhány étel, szolgáltatás ára:

• Főétel: 65-79 DKK körül kezdődik,
• 1 espresso kávé 35 DKK,
• 1 gombóc fagyi 25-35 DKK (2 éa 3 gombóc már "csak" 35-42/44 DKK). 
• 1 órás hajókázás 50 DKK
• 1,5 órás hajókázás 105 DKK / 15€ (ez 2-szer 24 óráig érvényes)
• Hon on hop off buszozás ára, mindhárom útvonalra 210 DKK / 30€ (ez 2-szer 24 óráig érvényes)
• A városi vonatra a jegy 75 DKK / 11€ (1 napig érvényes)

Üzletekben egy árnyalatnyival alacsonyabbak az árak, de azért még mindig nagyon drága minden. Lehet azonban találni a hazai árszínvonalhoz némileg közelítő élelmiszereket is, például egy 30 dkg-os baguette 10 DKK (~440 forint), 1 db francia brie sajt ~ 15 DKK, 1 l rostos üdítő 8-18 DKK. A zöldségek és leginkább gyümölcsök - nem meglepő módon - a legdrágábbak mind Dániában, mind Svédországban. 

A szállás árak brutál magasak, mi az Arbnb-n foglaltunk és a legolcsóbb ár 1 éjszakára 15 ft körül volt, ami azonban legfeljebb 4-5 db a teljes kínálatból, még a 20 ezer ft/éjszaka is ritkaságszámba ment. Végül egy külsőbb városrészben foglaltunk (de még mindig az 1-es zónán belül), ahova autóbusszal kb. 20 perc volt eljutni. Kb. 15 ezer forintot fizettünk érte.

Összességében két főre mindennel együtt a 4 napos utazás(2 nap Koppenhágában és 2 nap Svédországban: Malmö és Helsingborg) kb. 150 ezer magyar forintba került. A felosztás az alábbi:

Koppenhága időjárása

Hiába a nyár, a Skandináv országokban egészen biztosan cudar lesz az idő - gondoltuk. De mekkorát tévedtünk! Július közepe volt, s bár a nappali hőfok elmaradt az itthon megszokottól, azért nem volt okunk panaszra. Körülbelül 22-25 fok lehetett, s szinte végig sütött nap (egyedül megérkezésünk napján Malmöben volt hideg, felhős idő és 15 fok). Persze ez nem feltétlenül vagy így, szerencse kérdése is, egy ismerős például arról számolt be, hogy pár napos koppenhágai tartózkodása alatt csak 1 nap volt olyan szerencséje, ami nekünk 3-ra adatott meg. Egyébként Koppenhágában a július és augusztus a legmelegebb hónap, így turistáskodni is ekkor érdemes jönni. Igaz, a tél is relatíve enyhe, ritkák a mínuszok. Az ősz is tud kellemes lenni, ekkor még sokat süthet a nap.

A tengerparti fekvés miatt általában igen szeles az idő, ami a hirtelen, gyors és gyakori változást hozza magával. Egyik pillanatban megsülsz 1 pólóban, másikban már felveszed a pulcsid és dideregsz a felhős ég alatt. Egyszóval, érdemes esőre, szélre, napra is készülni, ha Koppenhágába látogatsz.

Szerintem a következőket mindneképpen hozd magaddal:

• napszemüveg
• több réget felsőruházat (a cipzáros pulcsi a legpraktikusabb)
• esőkabát
• hosszú nadrág
• 3/4-es nadrág
• kényelmes zárt cipő

Híres dánok

Dánia 2 ismert színészt is adott a világnak, Viggo Mortensent, akinek leghíresebb szerepe A Gyűrűk Ura Aragornja és Mads Mikkelsent, aki pl. az Egy veszedelmes viszony (eredeti címe: En kongelig affaere) című történelmi filmben alakította a király orvosának szerepét. Dán származású még a híres meseíró, Hans Christian Andersen is, illetve a kvantum elméletéért és az atomok szerkezetének kutatásában való munkájáért fizikai Nobel-díjat kapó Niels Bohr is.

Közlekedés az Öresund térségben

Kissé bizarr, hogy extrém magas árai ellenére több fapados légitársaság is közlekedik Koppenhágába, többek között a Ryanair is működtet járatot Budapestről közvetlenül, s ha az ember ügyesen sakkozik és jó előre foglal, akkor egész tűrhető áron is ki lehet fogni 1-1 jegyet Budapest-Koppenhága útvonlaton. Bár a nyári szezonban elég horribilisek a jegyárak, például augusztus végére már találni 25 ezer forint körüli összegért is (a lenti árak június végén voltak elérhetők). Az oda járatok este érkeznek, a vissza gépek is este indulnak, így az utolsó napot is bőven ki lehet használni.

TIPP: az itt töltött idő növelhető, ha az odautat a körülbelül 44 km-re fekvő Malmőn keresztül tesszük meg, ahová a WizzAir működtet járatokat, méghozzá igen sűrűn - feltételezhetően a kint élő nagy számú magyarság miatt. Ráadásul az árak is igen kedvezőek, mi kifogtunk egy 5000 ft-os jegyet, igaz, WizzAir Discound Clubtagsággal (ami tényleg jó dolog, ha az ember évente min. 2-szer repül velük - ez itt a reklám helye, de tényleg megéri, ráadásul a budapesti reptéri Lounge-ba is belepést enged: kaja-pia van bőven, ami utazás előtt nagyon jól tud jönni).

Malmőből nagyon könnyű átjutni a dán fővárosba, mióta átadták a Skandináv térség leggrandiózusabb, giga összegeket felemésztő Öresund/Øresund hidját Malmö és Koppenhága között. A híd közel 8 km hosszú, s ezzel Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja. A hídon való átkelés díja személyautóra, helyben, a fizető kapunál vásárolva 59€ (=440 DKK - dán korona), online 55€. Továbbá lehet éves előfizetést vásárolni, ennek ára 42€, mely révén az alkalmankénti díj a felére csökken (23€).

Egyébként 2011-ben egy filmsorozat is készült, ami a Bron | Broen - A Híd címet viseli, melynek kezdő jelenete  a Koppenhága és Malmö között átívelő Öresund hídon játszódik, s a folytatásban is az említett 2 városban folyik a cselekménye. A lebilincselő, izgalmas és váratlan fordulatokkal teli krimi, már-már thriller műfajú moziban nem a megszokott amerikai filmek  kiszámítható karakterei és jelenetei tűnnek fel, sokkal inkább az északi népekre jellemző naturalizmus és fekete humor, valóság ábrázolás, egyedi és igazán emberi színészi játék. Aki szereti az izgalmakat és a nem mindennapi, szokatlan történeteket, nézze meg az előzetest a YouTube-on. 

Számos helyi, menetrend szerinti busz társaság üzemeltet járatokat Malmö és Koppenhága között, tovább vasúton is át lehet jutni a hídon. Az árak nagyon változóak (5-18€ között), az alábbi társaságok oldalait lehet böngészni: Flixbus, Swebus, Nettbuss-Bus4you, Öresundståg (vasút). Az árak összevetésére kiváló a goeuro gyűjtőoldal. Vasúton a legdrágább, több, mint 10€ fejenként és irányonként. A legolcsóbb a Flixbus és a Swebus.

A malmői teptérről közvetlenül is át lehet jutni busszal Koppenhágába a dán Neptunbus és a P-airbus járataival. Malmőbe 2 társasággal utazhatunk, a svéd Flygbussarna reptérbusszal vagy a már említett P-airbusszal (ennek egyébként van magyar nyelvű ügyfélszolgálata, s mivel a menetrend nem elérhető az oldalukon, érdemes e-mailben elkérni, elég hamar kiküldik). A Flygbussarna társaságnál 105 SEK-be kerül fejenként és irányonként 1 transzfer, a P-airbusnál pedig 10,5€, mindkettő nagyjából 3300 forintnak felel meg (Malmö reptér - Malmö városközpont). A Malmö reptér és Koppenhága központ közötti transzfer árak mindkét társaságnál 16€.

FIGYELMEZTETÉS: a buszon Svédországban nem lehet jegyet váltani, kizárólag online, vagy nagyobb városokban és a reptéren pénztárból és automatából. Nem minden társaságnál van erre lehetőség, pl. a helyi illetőségű Swebus-ra kizárólag online kapni jegyet, viszont cserébe nem kell kinyomtatni, elég a telefon képernyőjén felmutatni a buszsofőrnek. Malmőben a Central állomáson van pénztár, viszont személyesen drágább jegyet venni, sokkal praktikusabb az interneten. 

Az Öresund híd Malmőből
A kép június végén készült, de ellentétben az őszi hangulattal, nem volt vészesen hideg, olyan 18°C körüli hőmérsékletet lehetett mérni

Metróhálózat Koppenhágában. A dán fővárosból igen egyszerűen és gyorsan ki lehet jutni a repülőtérre, köszönhető annak, hogy a metró Koppenhága központja és légi kikötője közötti távolságot 15 perc alatt "küzdi le". A Kongens Nytorv állomáson (városközpont) 2 metróvonal találkozik és egy darabig párhuzamosan fut, ezért nagyon figyeljünk arra, hogy melyikre szállunk fel, mert csak a sárga vonal végállomása Koppenhága reptere (koppenhágai metró társaság weblapja itt érhető el vagy csak egyszerűen írjuk be, hogy m.dk és válasszuk ki a jobb felső sarokban, hogy "english"). A metróvonalak irányáról a digitális kijelzőkön tájékozódhatunk, s ha a "Lufhthavnen" felirat jelenik meg, akkor jó felé utazunk.

A metróállomás aluljárójába érkezve automatából vehetjük meg a jegyet (kártyát és dán koronát fogad el), s szerencsére a kezdő képernyőn rögtön meg is jelenik a felirat, hogy "Airport ticket 3-zone" vagy valami hasonló szöveg. Mint minden más, a  tömegközlekedés is csillagászati árakon vehető igénybe Koppenhágában, így a reptéri, azaz 3. zónába szóló, 1 irányú jegy 38 DKK fejenként, ez körülbelül 1700 forint (60 percig érvényes a jegy). Aki fapadossal utazik tovább, számítson még plusz 10 percet a metróról való leszállás és a terminálra való megérkezés közötti gyaloglásra (a Ryanair a T2-ről indul). Továbbá a tranzitba érkezve ellenőrizzük gyakran a gép indulását, mert például a mi járatunk 1 óra késéssel indult (ez a Rayanair esetében nagyon meglepő :D ), viszont az eredeti indulás előtt 15 perccel jelent meg csak a induló kapu száma és a "Go to the gate" felirat, ráadásul a terminál bejáratától minimum további 10 perc sétára van a kapu (itt D-vel kezdődnek a számozások és a Ryan az F1-ről indult, szóval körbe kellett futnunk az egész 2-es terminált). Esetünkben további fél órába tellett, mire elkezdhettünk felszállni a gépre (a kapuhoz érkezéskor még le sem szállt - ááááá), de azért nem árt az óvatosság. Biztos, ami biztos, bármit is írnak a kijelzőn, 10 percenként ellenőrizzük, hogy nem változott-e valami. 

Frissítés - 2022.05.23 (fizetett tartalom): Ha velem elelentétben nem Malmőbe, hanem Koppenhágába érkezel és innen is repülsz vissza, illetve szeretnél autót bérelni, azt érdemes mindjárt  a reptéren megtenni. Az alábbi linken tudsz keresgélni járgányt magadnak:

autóbérlés Billund repülőtér

Koppenhága, a kerékpáros fellegvár

Kerékpár, bicaj, canga, drótszamár, bringa, bicikli, 2 kerekű, teherkerékpár, gyerekülők, gyerekhordó.. minden, ami beleillik a "kerékpár" fogalmába, az Koppenhágában megtalálható, forgalomban van, mindenki használja. A dánokra nem jellemző, hogy nagyon áldoznának bringájukra, mert a kerékpározás itt nem sport, hanem közlekedési eszköz, sőt, mondhatnánk, hogy az identitástudat és az élet minden pillanatának a része. Leginkább ütött-kopott bicajokkal száguldoznak, a legnépszerűbb a kényelmes, városi bringa, amin az ember egyenes derékkel ül farmer nadrágban, nyári ruhában, kiskosztümben, ingben, papucsban, magassarkúban, mindenhogyan.

Ameddig a szem ellát, mindenhol hegyekben állnak a biciklik, mindenhol vannak kerékpártárolók (amik rendszerint telítve is vannak), további drótszamarak lámpaoszlophoz, korláthoz kötözve, támasztva, lakattal vagy anélkül. Elképesztő kerékpáros kultúra és infrastruktúra épült itt ki, teljesen természetes, hogy még a 2×3 sávos főutak mentén is futnak - a Budapesten megszokottnál jóval szélesebb - kerékpáros utak, nem ám csupán színes sávval elválasztva, hanem külön járdán. Amin itthon mindenki megrökönyödne, az Koppenhágában természetes - minden úton tekernek, nem számít, hogy ott véletlenül éppen nem fut kerékpárút (bár ez elég ritka).

 Nincs is jobb annál, mint kényelmesen tekerve bejárni a dán fővárost, megállni, ahol nekünk tetszik, nézelődni, fényképezni, és nem hullafáradtan bedőlni az ágyba - mint ahogy ezt mi tettük első napunkon. A 2.-on már több eszünk volt, használtuk a Donkey kerékpárt. Ez egyébként már Budapesten is működik, a Bubihoz hasonlatos, viszont nagy előnye, hogy nem szükséges semmilyen pénzletét, szinte bárhol fel lehet venni és le lehet tenni (tehát nincs adott kötve, csupán valamilyen központi kerékpártárolót kell kiválasztani). A Donkey dán viszonylatban is olcsónak számít és rendkívül praktikusan működik: telepíteni kell az applikációt okostelefonra, térképen kikeresni, hogy hol vannak elérhető bringák hozzánk legközelebb, kiválasztani, hogy hány darabot és mennyi időre szeretnénk bérelni, kártyával fizetni, megkeresni a bicikliket és bluetooth segítségével kinyitni  a lakatot (egyébként minden bicajnak van neve is, a mieinket Honey-nak és Carmennek keresztelték, így könnyebb őket azonosítani). Ettől kezdve a telefonunkon tudjuk ellenőrizni, hogy mikor jár le  a kölcsönzés ideje. Érdemes 15-20 perccel előbb keresni bringa letét pontot (ez szintén látszik az alkalmazás térképén), majd bluetooth segítségével leadni a bringát és kész. 

A Donkey bérlés árai: 2 órára 100 DKK (~4400 forint) , 6 órára 140 DKK, 24 órára 200 DKK.

Egyéb kerékpáros kölcsönzők is vannak, ezek azonban némileg drágábbak és megvan az a hátrányuk is, hogy adott pontra kell visszavinni  a kerékpárt. A legolcsóbban 3 órára 90 DKK-tól vihetjük el a drótszamarakat (ezt a kölcsönzőt a lenti látnivalók térképen is bejelöltem 16-os számmal). 

Koppenhága látnivalói

Európát járva egyre növekszik bennem a felismerés, hogy igen kevés Budapesthez hasonlatos város van, ahol tényleg vannak látnivalók. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy nem érdemes Európában utazgatni, sőt, a legtöbb helyre az ottani élet, nyüzsgés, esetleg finom ételek és italok miatt érdemes ellátogatni. Mindazonáltal ne nagyon várjunk a magyar Parlamenthez vagy a párizsi Eiffel-toronyhoz fogható látnivalókat. Nem kell attól tartani azonban, hogy a dán főváros  híján lenne a szép épületeknek, imádni való városrészeknek és ezeken túl sok szép zöld területe és parkja van. Ne várjunk itt patikatisztaságot (ellentétben a svédországi Malmővel), elég sok a kosz, s bizonyos helyeken sajnos sok az eldobált szemét is, különösen a kis szigeteken, "hippisebb" negyedekben. 

A város felépítése nagyon érdekes, csatornákkal tagolt, akárha Amszterdamban járnánk, csak nagyobb kivitelben és nagyobb forgalommal, nyüzsgéssel, sokkal több emberrel. A tenger sós illatát mindenfelé érezni, sok híd ível át a csatornákon, a sirályok mindenhol nagy csapatokban szállnak és vijjognak, igazi tengerparti hangulatot kölcsönöve még a parttól távolabb eső városrészeknek is. A helyi lakosok pedig nem csak két keréken, de a vízen is előszeretettel közlekednek. A csatorna- és tengerparton mindenhol különböző méretű és színvonalú csónakok, bárkák, vitorlások, hajók horgonyoznak, erősen árulkodva gazdájuk anyagi helyzetéről és igényeiről.  És természetesen nagy befogadóképességű turista városnéző hajók is indulnak minden fél órában, több helyszínről is, különböző árfekvésben és különböző időtartalmú utazásokat kínálva. 

Természetesen a hop on hop off buszjáratok sem maradnak el, 3 útvonal közül lehet választani, plusz még közlekedik városi vasút is. A járatok, mint a világon mindenhol, különböző érdekességeket fűznek fel. 

Lássuk, mi minden nézhetünk meg Koppenhágában.

A Kis Hableány szobra található a legtávolabb a központtól. A szobor tényleg szép, megéri megnézni (bár nehéz lesz olyan fotót készíteni, amin nem szerepel másik 5 turista feje, de szerencsére ez nekem sikerült). A dánul Den lille Havfrue névre hallgató réz szobrot egy sörfőző tulajdonos ajándékozta a városnak, közel egy évszázaddal ezelőtt.  A főzdetulajdonost a híres dán író, Hans Christian Andersen történetéből készült balett előadás ragadta meg annyira, hogy felkérjen egy művészt, alkossa meg a főhősnőt. További érdekesség, hogy az alkotó, Edvard Eriksen saját feleségét használta és formázta bronzba, így a Kis Hableány szobra egy valódi, egykor élt nő vonásait őrzi. 

A Kastellet, mely ma inkább egy parkos terület, egyébként Észak-Európa legépebben megmaradt erőssége található itt. Tulajdonképpen egy csillag alakú szigetről van szó, amit igen kellemes körbesétálni, a Kis Hableány szobra felé rajta keresztül áthaladva is eljuthatunk. Fontos információ, hogy északnyugati szegletében WC is található.

Gefion szökőkút. A Kis Hableány szobra felől a városba visszafelé úton érinthetjük a hatalmas szobormonstrumot, amely egy istennőt és az állatait ábrázolja. Gefion/Gefjont a szántással és a szüzességgel azonosítják, aki a legenda szerint felszántotta azt a földet, ahol ma a svédországi Mälaren található, létrehozva vele a Dániához tartozó Zealand szigetét.

Nyhavn egy kiváló helyszín, ahol lehet nyüzsizni, pezseg az élet,  innen is indulnak hajótúrák, rengeteg étterem, kávézó és fagyizó sorakozik egymás mellett. A kifejezetten turistás, sétálós negyedet egy csatorna szeli ketté, Koppenhága lakosainak hajói "parkolnak" a partján, sok pad (és nyilvános WC), szuvenír bolt, turista infó található itt (pénzváltó azonban nincsen...). Éppen a hajótúrát szervező cég pénztárával szemközt horgonyoz egy nagy hajó, aminek teteje valamiféle fadeszkával és ponyvával van lefedve, amit helyiek és turisták egyaránt használnak pihenés, napozás (és fényképezés) céljára. Mi itt költöttük el sajtból, salátából és baguette-ből álló ebédünket. 

Christiania a legérdekesebb negyed Koppenhágában, tulajdonképpen egy hippi álomváros, ahol az emberek teljesen szabadon élnek, azt csinálnak, amit akarnak, de tényleg. Majdnem önállóak, nincs rendőrség, egy külön kis város a nagyvárosban. Olyan, mintha a helyiek az erdőben élnének, ugyanis egy kis szigeten terül el a negyed, zöld növényzetben, fák között. Minden házikó más és más, egyik szörnyű, másik irigyelni valóan szép, csinos kis kerttel, növényekkel, virágágyással és zöldséges veteménnyel, gusztusos fából készült teraszokkal. 

Szinte minden utcán érezni a marihuana semmivel sem összetéveszthető illatát, sőt, a központi kis téren több standon kimérve árulják is a hallucinogén növényt (és még hasis is van) - mielőtt megörülnénk, ez itt, Koppenhágában és Dániába is illegális, viszont  Christianiában valamiért megtűrik.  Nem legális, mégis fogyasztják, veszi-viszik... (azért az országból ne nagyon csempésszük ki). 1 adag (olyan 5g) 20€.  Aki vesz hozzá papírt és öngyújtót is, további 5€. Bob Marley valószínűleg nagyon csípné a helyet, s nem csak a fű miatt. Sok művészember él itt, a kerítések falán különböző színes grafitik, művészboltok, piac, a homoszexualitást  és annak elfogadását jelképező színes zászlók lengenek (egyébként ezek Christianián kívüli Koppenhágában is megtalálhatók) és a központi szocializációs, közösségi helyszínen színpad, sörözők és büfék sorakoznak. Persze hasonló árakon lehet itt is fogyasztani, mint Koppenhágában máshol, viszont sokkal hangulatosabb. Mindenki laza, közvetlen, s a sok turista jelenléte ellenére nincs meg a kellemetlen "turistás" nyomorgás. Itt valahogy mindenki nyitottabb, amit nyilván az itteni hangulat, a jelképek és színes utcai képek is elősegítenek: máshogy viselkedünk mi is egy bankban és máshogy egy koncerten. A hely szelleme teszi, hogy aki ide látogat, nem ütközik meg sem a marihuana fogyasztáson,  sem pedig a fogyasztóin, ezeken a különös, klasszikus hippi arcokon sem: sötét bőr, tetoválások, raszta haj, laza, harsány öltözet, a béke szimbóluma, mint díszítőelem táskán, ékszeren, testen. 

Christiania tulajdonképpen a mai modern mintaváros ellentéte: itt a rendezetlenség, az anarchia az úr, ahol mindenki azt teszi, ami őt boldoggá teszi és ebbe senki sem szól bele, senki sem vet rá ferde tekintetet, nincs elő/ítélkezés, gyűlölködés, kiközösítés. Egyetlen szabályt kell betartani annak, aki Christiania-beli lakos akar lenni és maradni: "bármit megtehetsz, amíg nem bántasz és nem zavarsz vele másokat".

Egy helyi művész csodálatos színkavalkádban úszó alkotásai.
Christianiában TILOS fotózni, kivételt képez ez alól a fent látható művészeti galéria, ahol külön tábla jelezte, hogy kívül is és az eladó térben is szabad fényképezni.

A főváros egyik szigetének északi csücskében található a Reffen névre hallgató streetfood büfésor, ahol a szerencsések különböző művészprogramokon (workshopok, koncertek) is részt vehetnek. A Reffen kitalálói és üzemeltetői szerint itt nem csupán éhségünket csillapíthatjuk, az itt árusítók zöme kreatív és újító vállalkozó. A világ szinte minden konyhájának remekei megkóstolhatóak itt: olasz, afrikai és közel-keleti, mexikói,  indiai, thai és természetesen dán finomságok. Lehet itt enni friss grill ételeket, hamburgert és egytálételt, desszerteket és természetesen sört és egyéb frissítő italt. A tengerpart mellett sorakozó fa padokon, horgász- és napozó székekben kényelmesen költhető el a finom ebéd, közben a túlparton Koppenhága kikötőjében láthatóak a lehorgonyozott óriás óceánjárók is.  Ha szeretnél informálódni a Reffenről, prorgamokról, kattints ide.

A Strøget sétáló utca indulásánál található Guinness Rekordok Múzeuma az egyetlen fizetős látnivaló, amit nagyon sajnáltunk, hogy ki kellett hagyni, már a bejárat is nagyon érdekes volt. Itt állították fel ugyanis a Földön valaha élt legmagasabb embert ábrázoló élethű szobort, sőt, az előtérben robot változatát, ami néha felállt és mozgott, továbbá egy fekete-fehér filmet is vetíttek, ami az illető úrról készült. A beugró 60-150 DKK között változik attól függően, hogy mennyi extrát szeretnénk megtekinteni. 

Koppenhága látnivalói, érdekes helyszínei térképek
Középen (3-as szám) kedvenc helyünk, a Nyhavn és Christiania (6-os szám)

Gyakorlati tanácsok, infók

Ami a cikkből eddig kimaradt, mégis rettentően fontos, az a WC fellelhetősége. Szerencsére Koppenhágában (és Malmőben, illetve a tőle északra fekvő Helsingborgban is) gyakoriak az ingyenes nyilvános mosdók. 1-2 helyen kérnek csak érte pénzt, ezért nem árt, ha van nálunk néhány korona, de amúgy e nélkül is lehet boldogulni. A hecc és a praktikum kedvéért készítettem egy WC-térképet, hátha valakinek hasznos lesz. 

Tömegközlekedés: csak végső esetben használjuk a tömegközlekedést, ugyanis ez elképesztően  drága. Viszont a buszok sűrűn járnak, a megállókban van menetrend, és úgy általában elég sűrű a buszhálózat Koppenhágában. A Google útvonaltervezője remekül használható, pontosan adja ki a buszok számát és megállók nevét. Viszont jegyet csak 2 módon tudunk venni: online vagy személyesen a sofőrtől (láttuk, hogy a többség a telefonját mutatta meg). Csak készpénzzel és dán koronával lehet fizetni, de minket megszánt a vezető, mert nem tudtunk sehol sem koronát váltani. 1 buszjegy 4€-ba került az 1-es zónán belül, mely 60 percig érvényes, tehát korlátlanul át lehet vele szállni.

Étel-ital. Ha hátizsákos-spórolós úton érkezik ide valaki, mint mi, akkor sok nyerhető azon, ha étkünket a helyi szupermarketben (az egyik ilyen Dániában a Netto névre hallgat) vesszük meg. Nagyon finom baguette-t, sajtot árulnak, sőt, még gyümölcslevet is kaptunk tűrhető áron, no meg édes pékárukat, pl. muffint. Mi gyakorlatilag a fenti ételek kombinációján éltünk 4 napig. Mivel eleve így készültünk, ezért nem volt nehéz betartani, egyedül a Reffen finomságait bántuk. További spórolási lehetőség, hogy ha Malmőből utazunk át Koppenhágába, akkor svéd árakon vásároljunk be, így még kevesebbet kell majd költenünk Dániában.

Amit sajnálunk, hogy kimaradt: Helsingør (Dánia) - Helsingborg (Svédország) közötti kompozás. Malmőből buszoztunk fel Helsingorba és onnan egy 20 perces hajóúton lehetett volna átjutni a dán oldalra (1 retúrjegy 95 SEK fejenként, ami kb. 3000 forint). Amit érdemes tudni az említett 2 városról, hogy az Öresund-tengerszoros itt a legkeskenyebb, tehát leggyorsabban hajón itt lehet közlekedni Svédország és Dánia között, ezért a történelem folyamán ennek a 2 településnek mindig is nagy jelentősége volt, s mindig is harcoltak egymással a kereskedelmi jogokért. A svéd oldali város is nagyon kedves, bár méretében a legtöbb magyar megyeszékhelyet túlszárnyalja, a dán oldali városkában ezzel szemben fele annyi - kb. 61 ezer - ember él. Ami különösen meglepett Helsingorban, hogy itt "beach" is található - bár gyönyörűen sütött a nap (mi le is égtünk), a szél viharos erejű volt, de ez nem szegte kedvét néhány helyi lakosnak, hogy strandoljon (a Balti-tenger vize magyar szemmel sosem fürdő hőmérsékletű), napozzon. 

Képgaléria

Cikk ajánló

Miért boldogok a dánok? Ajánlom elolvasásra a következő bejegyzést, ami 6 pontban szedi össze, hogy milyen gyereknevelési módszerek azok, amik révén a dánok négy évtizede a világ legboldogabb nemzete. A cikk végén  mindez videóban összefoglalva is megtekinthető. 

Egy rövid szemelvény az írásból és amit Magyarországon nagyon, de nagyon nem így csinálnak:

Mindig a kitartást dicsérjük, a feladatba fektetett munkát hangsúlyozzuk, ne az eredményt. Ezzel megtanulják, hogy ne adják fel és nem azt tanulják, hogy ha valami nem sikerül, akkor ők rosszak, nem okosak, nem ügyesek és így tovább.

 Személyes következtetés - élet dán módra

Minket, magyarokat gyakran ér az a vád, hogy pesszimisták vagyunk és szeretünk panaszkodni, hogy milyen rossz nekünk, közben pedig tétlenek vagyunk, zárkózottak, nem fogadjuk be az újat, félünk a migránsoktól (holott a magyarság többsége semmit sem tud a világban zajló eseményekről és más népekről sem). Ha ezt a tényt elfogadjuk, akkor a következő pont, hogy oké, akkor változtatni kéne, ténylegesen cselekedni. És az, ahogyan Dánia működik, ahogy a dánok élnek, egy követendő példa, hiszen nem véletlen, hogy a világ egyik legboldogabb népe az övék. A már említett cikk, illetve a Gyereknevelés dán módra című könyv is ékes bizonyítéka annak, hogy ők milyen pozitívan látják a világot, amire az országban látott feliratok is következtetni engednek. Bár 2 nap alapján azért nem szabad mindjárt ítélkezni, ez az ízelítő bepillantást engedett egy számomra eddig ismeretlen világba, és már ennyi idő alatt is látszik, hogy a dánok valamit máshogy csinálnak és másként gondolkodnak és mindez nagyon pozitívan hat a lakosságra.

A következtetés, amit leszűrtem és amit sugároz Koppenhága és a lakosai:

• pozitív világlátás
• az egymás iránti kedvességre buzdítás
• a mozgás szeretete
• elfogadás, a másik kritizálásának mellőzése

A leginkább pozitív példa azonban Christiania negyed létezése. Nyilván sokan vannak a dánok közül is, akik legszívesebben felszámolnák az egész "kócerájt", mégis létezik, működik. Maguk a lakosok is azt mondják, hogy az ő életmódjuk és "társadalmi berendezkedésük" nem egy követendő példa vagy nem egy tökéletes közösség.

Christiania egy kísérlet, ami arról szól, hogy másként is lehet élni, mint amit eddig gondoltunk és a világban erre is szükség van.

Mindenféle mérlegelés után én úgy gondolom, hogy a világot csakis jobbá teheti az egymás iránti kedvesség és elfogadás, még a gyűlölet csak kínt és szenvedést szül. Yoda mester nagy életigazsága nagyon igaz, és szerintem Magyarország egy sokkal boldogabb ország lehetne, ha az emberek végre nem csak a sérelmeiken keseregnének, hanem kinyitnák a szívüket azok felé az embertársaik felé, akik valamiben mások - furák a szokásaik, valamilyen szellemi sérülésük van, a saját nemükhöz vonzódnak, ésatöbbi. Hiszen ők is csak egy dologra vágynak, arra, amire MINDEN EMBER EZEN A FÖLD KEREKÉN: ARRA, HOGY SZERESSÉK ŐKET. 

Ilyen feliratok a magyar hétköznapokat is megédesítenék.
Szemelvények kedves mondatokból, amik a való életben elhangzottak